Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI

VIII. CÍM: AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI

6.Az alapszabály

3:71. § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése]

(1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni

a) a tag jogait és kötelezettségeit;

b) az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat;

c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését;

d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és

e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

(2) Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

6.1.Korábbi szabályozási rezsim

A Civil törvénnyel módosított 1959-es Ptk. szabályai csak röviden szabályozták az alapszabályt.

„62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről.

(2) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.”

A Civil törvény ide vonatkozó további rendelkezéseit nem idézzük, azok alapvetően a közhasznú működés feltételeit tartalmazzák.

6.2.Alapszabály

A Ptk. szabályozásának kiinduló elve, hogy a jogi személy belső működésének kialakítását a jogalanyok szabad rendelkezésébe utalja, és csak a szabályozás kereteit és korlátait határozza meg [lásd 3:4.§]. Ez jut kifejezésre az egyesület alapszabályára vonatkozó szabályokban is, és ezeket a szabályokat ezen alapelv szerint kell értelmezni és alkalmazni. Az egyesület alapszabályát a tagok az alapvető egyesületi tulajdonságok, azaz ezen jogi személy típus jellemzőinek megtartásával szabadon határozhatják meg. A tag jogait és az egyesület működését biztosítja az a szabály, hogy a tag jogait és kötelezettségeit az alapszabálynak tartalmaznia kell. Az alapszabály tartalmára a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok is alkalmazandók [3:5-3:11.§§], továbbá a törvény megadja azokat a legfontosabb szabályozási kérdéseket, amelyekre az alapszabálynak ki kell térnie. Ezen kérdések szabályozását az egyesület alapítóinak kell meggondolniuk, természetesen később ezek megváltoztathatók.

Az alapszabályban kötelezően rendezendő kérdés az egyesület szervezete és az egyes egyesületi szervek egymáshoz való viszonya. Kötelezően szabályozandók az alapszabályban a tagokra, vezető tisztségviselőkre és amennyiben működik, felügyelő bizottság, annak tagjaira vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi estek.

Az alapszabályban minden esetben ki kell térni a tagkizárás lehetőségére, de olyan tartalommal is elfogadható az alapszabály, hogy az adott egyesület nem kívánja a tag kizárásának a jogi lehetőségét szabállyá emelni, és ekkor nincs arra módja az egyesületnek, hogy ilyen jogot gyakoroljon. Abban az esetben, ha a tag kizárására az alapszabály lehetőséget ad, akkor ennek részleteit és eljárását az alapszabályban meg kell határozni. Az egyesület alapszabálya a tagok döntése esetén, vagy az alapszabály módosítása kapcsán egyéb kérdéseket is rendezhet, az egyesület egyéb szerveit is életre hívhatja, döntési kompetenciákat megoszthat személyek között, az egyesületi gazdálkodás részleteire is kitérhet.

Az alapszabály sajátos szerződés, az egyesület „alkotmánya”, olyan jogügylet, amely egyaránt köti a tagokat és az egyesület szerveit. Értelmezése sokszor felmerül, ezért a törvény az értelmezéshez segítő szabályt ad: az alapszabályi rendelkezést az egyesület céljának figyelembe vételével kell értelmezni, amely alapján az egyesületi érdek érvényre juttatása a tagi érdek előtt áll, vagyis az egyesületi tag egyéni akaratképző szándékát a tagságot összetartó egyesület közös célja mögé sorolja. Ez az egyesületi közös cél adott esetben akár autonóm módon értelmezendő, az egyesület által korábban megvalósított eredmények és gyakorlat segítségül hívásával.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések