Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / MÁSODIK RÉSZ: EGYESÜLET /5. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

VII. CÍM: AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

5. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

3:67. § [A tagsági jogviszony keletkezése]

(1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

(2) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

3:68. § [A tagsági jogviszony megszűnése]

(1) A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

3:69. § [A tagsági jogviszony felmondása]

(1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.

(2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

3:70. § [A tag kizárása]

(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.

5.1. Korábbi szabályozás

A Civil törvényt megelőző időszakban (lényegében 2012. január előtt) sok esetben vitás volt, hogy a tagsági viszony mennyiben tekinthető magánjogi viszonynak, vagy inkább közjogi jogviszonynak, és ebből következően a korábbi Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma számos elvi döntést is hozott, melyek egy részét felülbírálták illetve melyet az idő tett meghaladottá. Lásd: 2/2005. Közigazgatási jogegységi határozat és azt felülbíráló 2/2007. Közigazgatási és polgári jogegységi határozat, és ennek folytán BDT2002.606 (tévesen).

Az új szabály kifejezetten csak a magánjogi egyesület szabályozására vonatkozik, így fel sem merülhet a közjogi megközelítés alkalmazása.

Újdonság, hogy a korábban általánosan érvényesülő szabály, amely a tag kizárására adott lehetőséget megszűnik, és csak olyan egyesületek körében lesz gyakorolható, amelyeknek az alapszabálya az erre vonatkozó lehetőséget és a tag jogait is biztosító garanciális szabályokat egyaránt tartalmazza (bár ez utóbbit a nyilvántartást vezető bíróságok korábban is általában megkövetelték).

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.2. Tagsági viszony keletkezése

A Ptk. szabályozza az egyesületi tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének eseteit. Az egyesületi tagsági viszonyt magánjogi jogviszonyként fogja fel, amely a tag és az egyesület közös akarategyezségén alapul. Ezt a közös és kölcsönös akarategységet alapításkor az alapszabály elfogadásával fejezik ki a tagok egymás irányába és az egyesület bírósági bejegyzésével válik az új jogi személy és a tag közötti jogviszonnyá. A már létező egyesület esetében a tagsági jogviszony létesítésére vonatozó tagjelölti akaratnyilatkozatot, amely többnyire írásbeli nyilatkozat, az egyesület megfelelő – alapszabály szerint meghatározott - szervének kell elfogadnia és ezt az új taggal közölnie.

Tagsági viszony keletkezhet jogutódlás útján is, az egyesület egyesülése vagy szétválása kapcsán létrejövő egyesületek viszonylatában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.3.Tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszonyt számos tény szüntetheti meg. Megszűnhet a tag vagy az egyesület akarata alapján és a másik féllel történő szabályos közléssel, de egyéb tények is kiválthatják – a felek akaratán kívül – a tagsági viszony megszűnését. Külön törvény egyéb megszűnési okokat is előírhat, vagy akár az alapszabály is előírhat további megszüntetést kiváltó tényeket, például a tagdíjfizetés késedelme a tagsági viszony megszűnésével járhat egyes esetekben. A tagsági viszony megszűnési módjai között különbséget tesz a Ptk. a kilépés, a felmondás és kizárás között. A tag kilépése azt jelenti, hogy a tag a tagsági viszonyát felmondja.

A felmondást a tag részéről nem kell indokolni és a felmondásnak nem lehetnek akadályai. Az egyesület – alapszabály eltérő rendelkezés hiányában – a tagsági viszony felmondását csak kivételesen gyakorolhatja. Felmondás alkalmazására a törvény szerint csak az szolgálhat, ha a tag az alapszabályi feltételeknek nem felel meg, és emiatt az egyesület életében nem vehet részt. A felmondásról az alapszabály szerint erre hatáskörrel rendelkező szervnek kell dönteni. Ez csak egy lehetőség az egyesület részére, de nem kötelezettség, és az egyesület dönthet arról, hogy gyakorolja ezt a jogát az érintett taggal szemben vagy sem.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.4.Tag kizárása

A tagsági viszony kizárás útján történő megszüntetése viszont csak szankcióként alkalmazható és a tag felróható magatartása válthatja ki. A kizárás eseteit és feltételeit az alapszabályban lehet (de nem kötelező) szabályozni, feltéve, hogy az alapszabály a törvényben megkívánt, a tag jogait, az eljárásban történő részvételét biztosító garanciális eljárási rendelkezéseket is tartalmazza. Ha az alapszabály nem tartalmazza a kizárást, akkor a tag kizárására nincs lehetőség. A kizárás későbbi beillesztése az alapszabályba az azt megelőző cselekmények megítélése során nem alkalmazható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések