Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / MÁSODIK RÉSZ: EGYESÜLET /4. Az egyesület tagja, jogállása, jogai és kötelezettségei

VII. CÍM: AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

4. Az egyesület tagja, jogállása, jogai és kötelezettségei

3:65. § [Az egyesületi tag jogállása]

(1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

(3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

(4) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

3:66. § [A tagok kötelezettsége]

(1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

A 3:65. § (4) bekezdését a 2013. évi CCLII. törvény 185. § (2) bekezdése iktatta be.

4.1. A Ptk. előtti szabályozás

Az 1959-es IV. törvény 62. § (3) bekezdése sorolta fel az egyesületi tag jogait [a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; b) választhat és választható az egyesület szerveibe; c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek; d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását], a (4) bekezdés kimondta, hogy az alapszabályban különleges jogállású tagság is létesíthető. Az Etv. 8.-10. §§-ai szóltak a tagok jogairól és kötelességeiről.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.2. A Ptk. szabályozása

A Ptk. meghatározza az egyesületi tag legfontosabb jogait és deklarálja azt, hogy a tagokat egyenlő jogok illetik meg. Ez utóbbi kérdés az egyesületi magánautonómiába tartozik, tehát az egyesületi tagok ettől az alapszabályban – a törvényi korlátok között – eltérhetnek. A szabályozás diszpozitív jellege biztosítja a tagoknak azt a szabadságot, hogy az alapszabályban különleges jogállású tagsági viszonyt létesíthessenek: tiszteletbeli tagságot, támogató tagságot és egyéb, hasonló jellegű tagságot nevesítsenek. A Ptk. rendelkezése alapján a különleges jogállású tagok akár többlet jogosítványokat is kaphatnak (pl.: többletszavazat biztosítható egyes tagoknak), azt, hogy ezek a többlet jogok milyen mértékig megengedhetőek a bírói gyakorlatnak kell kialakítania, figyelembe véve a diszpozitivitás alapelvét, valamint a 3: 4. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

A tagot megillető jogok az egyesület, mint szervezet működésében történő részvételt biztosító, az egyesület működését érintő jogosultságok, például közgyűlésen való megjelenés, észrevétel joga, szavazás joga, továbbá individuális jellegű jogok lehetnek, mint például az egyesület szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése. A Ptk. ugyanakkor a korábbi Ptk. rendelkezéseitől eltérve nem mondja ki, hogy a tag az egyesület rendezvényein részt vehet, továbbá az egyesület szerveibe választhat és választható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.3. Személyes joggyakorlás követelménye és attól való eltérés lehetősége

A tagsági jogokat a természetes személyek alapvetően személyesen gyakorolhatják, de az alapszabály lehetővé teheti a tagsági jogok képviselő útján történő gyakorlását is. A képviselet szabályait az alapszabályban kell szabatosan és pontosan meghatározni, például egy tag hány további tag képviseletére jogosult, vagy nem egyesületi tag képviselhet-e tagot és mely jogok gyakorlására vonatkozhat a képviselet, továbbá milyen időtartamra szólhat a meghatalmazás és ehhez hasonló kérdések.

Fontos a törvénynek az az újdonsága, hogy a tag az egyesület által képviselt értékeket nem veszélyeztetheti, amely túlmutat a törvény általános szabályaiból levezethető tisztességes együttműködésben megfogalmazott elváráson, annál több, hiszen személyes elkötelezettséget és lojalitást követel meg a tagtól az egyesület irányában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.4. Tag korlátozott felelőssége

Az egyesületi tag korlátozott tagi felelősségét az egyesület tartozásaiért külön kimondó norma később került be a törvény szövegébe, teljesen feleslegesen, mert az általános szabályok ezt már egyértelműen szabályozzák a 3:2. § (1) bekezdés 2. fordulatában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések