Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / MÁSODIK RÉSZ: EGYESÜLET /3. Az egyesület létesítése

VII. CÍM: AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

3. Az egyesület létesítése

3:64. § [Létesítés]

Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

3.1. A Ptk. előtti felfogás

A Ptk. előtti szabályozásban az egyesület alapításának a szabálya az volt, hogy legalább tíz alapító tagnak ki kellett mondani az egyesület megalakulását, el kellett fogadnia az alapszabályt, meg kellett választani az ügyintéző és képviseleti szerveket, és nyilvántartásba kellett venni az egyesületet [1959. évi IV. törvény 61. § (3)-(4) bekezdés]. Lényegében ezt a felfogást képviselte az Etv. is a társadalmi szervezetekre vonatkozóan (lásd 1989. évi II. törvény 3. § (4) bek. és 4. §].

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.2. A A Ptk. szabályozása

Az egyesület jogügylet alapján jön létre, az alapító tagok alapszabályba foglalt szerződésével, és a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. A Ptk. a normatív rendszer alapján szabályozza a jogi személyként meghatározott egyesület létrejöttét. Amint már említettük, ez semmiben nem akadályozza a személyek azon alkotmányos jogát, hogy jogi személyiség nélküli személyegyesüléseket létesítsenek, amelyeket nem kell sem nyilvántartásba venni, sem engedélyeztetni, adott esetben polgári jogi társaságként is felfogható egy ilyen együttműködés.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.3. Tagság

Az egyesületet megvalósító, alkotó személyek egyesületi tagságát a törvény a magánszféra részének tekinti, ez a viszony magánügy; ezért annak nyilvánosságra hozásáról az érintett személy maga jogosult szabadon dönteni, illetve az adott egyesület alapszabálya is rendezheti ezt a kérdést. Ki-ki maga eldöntheti, hogy az alapszabály rendelkezésére tekintettel belép-e az adott egyesületbe, amelynek az alapszabálya akaratával vagy felfogásával ellentétes rendelkezést tartalmaz, vagy tagja marad-e az egyesületnek, ha az alapszabályi rendelkezéssel nem ért egyet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.4. Létesítés

Egyesület létesítéséhez legalább tíz (természetes vagy jogi) személy írásba foglalt jognyilatkozata és az egyesület, alapszabályának elfogadása szükséges. Az egyesületet alapító jogügylet nem személyhez kötött jogügylet, ezért az alapítók képviselő útján is eljárhatnak. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú csak törvényes képviselője hozzájárulásával, az adott egyesületi céltól is függően, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy pedig a rá vonatkozó korlátozásra tekintettel válhat egyesület alapítójává vagy tagjává. Az alapítás jogügyletén alapuló egyesület a bírósági nyilvántartásba vétel konstitutív határozatával jön létre. Az egyesület létesítésére egyébként a jogi személyek közös szabályait kell alkalmazni, ideértve a létesítő okirat érvénytelenségére vonatkozó speciális rendelkezéseket is [lásd 3: 15. §].

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.5. Egyesület létrejövetelének egyéb módozatai

Egyesület létrejöhet még jogutódlás útján is, egyesületek egyesülése útján és egyesület szétválásával is. A részleteket a lenti 3:83. §-hoz kapcsolódóan tárgyaljuk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések