Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / MÁSODIK RÉSZ: EGYESÜLET /VII. CÍM: AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

VII. CÍM: AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

2. Az egyesület fogalma

3:63. § [Az egyesület fogalma]

(1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.

A 3:63. § (5) bekezdést a 2013. évi CCLII. törvény 185. § (1) bekezdése iktatta be.

2.1.A Civil törvény és az Etv. fogalma

A Ptk. előtti szabályozás lényegében két időszakaszra osztható, a Civil törvényben megjelenített szabályokra, és az azt megelőző szabályozásra. A Civil törvény iktatta be az 1959-es Ptk-ba az egyesület fogalmát, a következők szerint:

„61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.”

Ez a meghatározás a korábbi felfogást mutatja, melyet a Ptk., továbbá a korábbi 1989. évi II. törvény bírói gyakorlata fogalmazott meg.

Az egyesület szervezet, amelynek nyilvántartott tagsága van, és amely az alapszabályban meghatározott célra alakult és ezen cél megvalósítására fejti ki tevékenységét, és fontos elem még az önkormányzatisága. Az önkormányzatiság azt jelenti, hogy a tagok közül választják az egyesületet tisztségviselőit.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.2.A Ptk. meghatározása

Az egyesület személyek szabad akaratából létrejövő olyan személyegyesítő jogi személy, amely a tagok tevékenységének irányításával és összehangolásával valósítja meg a tagok közös célját vagy céljait. Az egyesület jogi személy, amelynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie, továbbá a Ptk. jogi személyekre irányadó általános szabályai megkövetelik, hogy az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezete is legyen (3:1. § (5) bek.). Nem tartalmazza a törvényi definíció a korábbi bírói gyakorlatban és a korábbi törvényi definícióban kiemelt önkormányzatiságot, mivel számos olyan személyegyesítő, azaz az egyesület mintájára létesített jogi személy ismert, amelyeknél ez a követelmény már nem szükségszerű feltétele a jogi személyiségnek és az egyesületi együttműködésnek. Természetesen maga az önkormányzatiság az adott egyesület típus fontos jellemzője lehet, figyelemmel az alapelvként érvényesülő diszpozitivitásra, lehetősége van a tagoknak arra, hogy a létesítő okiratban rögzítsék, hogy csak a tagok lehetnek az egyesület tisztségviselői. A régi Ptk. szabályaihoz képest újdonság, hogy az egyesület tartós cél folyamatos megvalósítására létesíthető, a nyilvántartásba vétel során vizsgálandó lesz, hogy a nyilvántartásba venni kért egyesület célja tartósan és folyamatosan megvalósítható-e.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.3. Nonprofit – civil – tevékenység

Az egyesület alapvetően a szélesen értelmezett nonprofit szféra, a civil szféra és tevékenysége megvalósítását szolgáló jogi személy típusa, elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére nem létesíthető, de kiegészítő jelleggel gazdálkodhat. A gazdasági tevékenység inkább szűken értelmezendő, mintsem kiterjesztően. A kiegészítő jelleget ekként kell értelmezni, hogy az egyesület gazdasági tevékenysége nem válhat az egyesületi tevékenység súlypontjává, az erre fordított források (vagyoni és emberi források) nem kerülhetnek túlsúlyba az egyesületi cél megvalósítására fordított egyéb forrásokhoz képest, hiszen minden egyesületnek szükségszerűen kell lennie egy nem gazdasági jellegű céljának. A Ptk. a korábbi rendelkezésekhez képest szigorúbb rendelkezése, hogy az egyesület csak a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesületi célok különfélék lehetnek, a klasszikus hagyományápoló, kulturális vagy sport célú egyesülettől kezdve akár vallási típusú egyesület is alapítható (lásd az egyházak új szabályozása kapcsán megalkotott azon szabályra, hogy vallási tevékenység egyesület formájában is végezhető, 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 14. §).

Az egyesületi cél meghatározása körében a nyilvántartásba vétel során az vizsgálandó, hogy az alapszabályban megjelölt cél vajon a tartós és folyamatos megvalósításra alkalmas-e vagy sem, figyelemmel arra, hogy új rendelkezésről van szó, így a bírói gyakorlat a tartós és folyamatos jelzők értelmezésére még nem alakulhatott ki. A cél tekintetében egyéb korlátokat is figyelembe kell venni, számos cél csak külön törvényben szabályozott, „speciális” egyesületi formában folytatható, például a politikai tevékenység esetében párt, vagy munkavállalói érdekképviselet esetében szakszervezet alapítandó, nem egyszerű magánjogi egyesület.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.4. Tagság

Az egyesület létét és működését a tagság jeleníti meg, az egyesület a tagságán keresztül fejti ki a tevékenységét. Az egyesület a tagjai tevékenysége által él, a tagjai tevékenysége révén valósítja meg célját. Tagság nélkül nincs egyesület, tag nélkül nem is beszélhetünk egyesületről. Az egyesületi tagság nem keletkeztet vagyoni részesedést, nem hoz létre vagyont a tag részére az egyesület vagyonára vetítve, még akkor sem, ha adott esetben a tagsággal járó jogosultságok pénzben kifejezhetők. Az egyesület tagját az egyesület vagyonát illetően – szemben például a gazdasági társaság tagjaival – vagyoni jogok csak nagyon szűk körben és kivételesen illetheti meg (például sportegyesület esetén sportlétesítmény használatának joga); kivételesnek tekinthető, és külön szabályozás alá esnek mindazok az egyesületek, ahol a tagság vagyoni jogosultságokat létesít és ez adja az adott egyesület különleges jellegét (például biztosítási egyesület).

Az egyesület vagyona az egyesület mindenkori céljához kötve van, az egyesület vagyona a céljának megvalósítására szolgál, a tagok részére nem osztható fel, a tagok az egyesület gazdasági tevékenységével elért vagyonra vagy vagyoni többletre tagsági viszonyuk alapján nem jogosultak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.5. Szervezeti egység jogi személyisége

A Ptk. eredeti szövegét utólag kiegészítette a Ptké., amelynek következtében a a 3:32. § feltételei alapján önálló jogi személynek nyilvánítható az adott szervezeti egység.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések