Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / MÁSODIK RÉSZ: EGYESÜLET

MÁSODIK RÉSZ: EGYESÜLET

1. Bevezető

Az Alaptörvény (VIII. cikk (2) bekezdés) és a korábbi alkotmány is biztosította és biztosítja az egyesülés alkotmányos jogát. Ezt a jogot – jóllehet formálisan – még a 1949. évi szocialista alkotmány is tartalmazta. Napjaink alkotmányos berendezkedésében ezen alkotmányos jog egyik fontos részét, megvalósíthatóságát jelenti, hogy az egyesülés joga alapján személyek közös cél megvalósítására csoportokat, szerveteket, sőt a magánjog szabályai alapján jogi személyeket hozhatnak létre. A magánjogi szervezetek és jogalanyok létesítésének a szabályait viszont nem az alkotmányjog, hanem a magánjog szabályozza, alkotmányos jogot a magánjog rendszere kiegészíti és szabályozásával segíti annak érvényre juttatását.

Az egyesületek korábbi, 1989-re visszamenő szabályozását a Ptk.-ban teljesen új alapokra helyezett szabályok váltják fel. Ezen új szabályok a magánjog azon alapvető tételéből indulnak ki és azon alapulnak, hogy a jogalanyok szabadon alapíthatnak szervezeteket és új, nem természetes személy jogalanyokat, ezek közt szabadon létesíthetnek jogi személy egyesületeket is.

A Ptk. itt ismertetett szabályai mellett utalnunk kell a közelmúltban elfogadott és hatályba lépett új jogi szabályozásra, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényre („Civil tv.”).

Az egyesületekre alkalmazni kell a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályait (48 paragrafus), továbbá az itt következő 25 paragrafust. Ez a joganyag már mennyiségében is a korábbi írott jogszabályoknak a többszöröse. Mivel az egyesületi jog alapvető átalakuláson ment át és új alapelveken nyugszik a szabályozás, a korábbi bírói gyakorlat alapvetően nem alkalmazandó. Az új szabályozás alapján a polgári bíróságoknak kell majd az esetleges jogértelmezési és jogalkalmazási hiányosságokat megoldaniuk. Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályok is megváltoztak, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény egészíti ki a Ptk. normáit.

A jogi személyre vonatkozó új szabályok a szabad személyegyesülés elvén alapulnak (Ptk. 3:4. § (2) bekezdés), amely magában foglalja személyek bármilyen olyan egyesülését, amely közös cél megvalósítását tűzi ki, és magában foglalja a gazdasági tevékenységre történő, jogszabályokban meghatározott jogi személy alapítását. Ez utóbbi jogi személy formák egy része került csak a Ptk.-ba, a gazdasági társaságok, de ezen kívül számos gazdálkodó jogi személy ismert még.

Az egyesület a magánjogi autonómia elengedhetetlen eleme, a személyek szabad együttműködésének azt a részét valósítja meg, amely biztosítja, hogy a jogalanyok közös cél érdekében új jogalanyt létesíthessenek, és ezen közös cél megvalósításának anyagi kockázatát elkülöníthetik saját vagyonuktól. Az egyesület mint személyeket egyesítő jogi személy forma egyúttal az egyik legrégebbi jogi személy is. Ismeretes az is, hogy az alkotmányos egyesülési jog gyakorolható anélkül is, hogy a személyek a magánjog szabályai alapján új, önálló jogalanyt hoznának létre közös céljuk megvalósítására. A Ptk. csak a jogi személy egyesületet szabályozza, a nem jogi személy egyesület a gyakorlatban létezik, és valahol átmenet a polgári jogi társaság és a magánjogi kötőerővel nem bíró együttműködési megállapodás között, gondoljunk például egy rendszeresen összejáró asztaltársaságra.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések