Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / VI. CÍM: VÁLLALATCSOPORT /27. Uralkodó tag felelőssége

VI. CÍM: VÁLLALATCSOPORT

27. Uralkodó tag felelőssége

3:59. § [Az uralkodó tag helytállása]

Ha a vállalatcsoport valamely ellenőrzött tagját felszámolják, az uralkodó tag a ki nem elégített hitelezők követeléseiért helytállni tartozik. Mentesül a helytállás alól, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzött tag fizetésképtelensége nem a vállalatcsoport egységes üzletpolitikája következtében állt be.

3:60. § [A nyilvántartó bíróság intézkedései]

Az uralmi szerződésben foglaltak lényeges vagy ismételt megszegése esetén a nyilvántartó bíróság bármely jogilag érdekelt indítványára

a) felhívja az uralkodó tagot az uralmi szerződés szerinti működésre;

b) törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz; vagy

c) feloszlatja a vállalatcsoportot.

27.1. Korábbi szabályozás

A Gt. 56. § (3) bekezdése alapján az uralmi szerződésben kellett rendezni az ellenőrzött társaság esetleges fizetésképtelensége esetén az uralkodó tag helytállási kötelezettségét. Ezt a szabályt a Ptk. egyértelmű rendelkezése váltja fel, amely kimondja az uralkodó tag kötelezettségét és a felelősség alóli kimentésének a lehetőségét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

27.2. Ellenőrzött vállalat felszámolása esetén az uralmi vállalat kötelezettsége

Az uralmi szerződés lényeges következménye, ha a vállalatcsoport ellenőrzött tagja felszámolásra kerül és kielégítetlen hitelezők maradnak, ezekért a követelésekért az uralkodó tag helytállásra kötelezett. Kimentési okként egyedül csak arra hivatkozhat, hogy az ellenőrzött tag felszámolására és a fizetésképtelenségére nem a vállalatcsoport egységes üzletpolitikája miatt került sor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

27.3. Uralmi szerződés megszűnésének szankciója

Az uralmi szerződés megsértésének lehetséges szankciója az állami beavatkozás lehetősége a nyilvántartó bíróság részéről. A nyilvántartó bírósághoz érkezhetnek bejelentések, igényérvényesítésre vonatkozó kérelmek, így tudomással rendelkezhet és adott esetben bizonyítottnak tekinthet egyes jogsértéseket. A nyilvántartó bíróság felhívhatja az uralkodó tagot az uralmi szerződés betartására, annak megfelelő működésre, törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat, amely részben fedheti az előzőket, továbbá végső soron feloszlathatja a vállalatcsoportot, és így az uralkodó tag elveszti azt a kedvezőbb jogi helyzetet, amit a vállalatcsoport regisztrálásával és közzétételével kapott.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések