Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / VI. CÍM: VÁLLALATCSOPORT

VI. CÍM: VÁLLALATCSOPORT

22. Vállalatcsoport

3:49. § [Az elismert vállalatcsoport fogalma]

(1) Elismert vállalatcsoport az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, legalább egy uralkodó tag és legalább három, az uralkodó tag által ellenőrzött tag által kötött uralmi szerződésben meghatározott, egységes üzletpolitikán alapuló együttműködés.

(2) A vállalatcsoportban tagként részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés és szövetkezet vehet részt.

(3) Ha a vállalatcsoportban uralkodó tagként több jogi személy közösen vesz részt, az egymással kötött szerződésük határozza meg, hogy melyikük gyakorolja az uralmi szerződésben megállapított, az uralkodó tagot megillető jogokat.

22.1. A Ptk. előtti szabályozás

A Ptk.-t megelőzően a Gt. szabályozta a vállalatcsoport tényállásait [lásd Gt. V. fejezet, befolyásszerzés és vállalatcsoport, azon belül elismert vállalatcsoport és tényleges vállaltcsoport]. Ezeken a szabályokon alapul a Ptk. nem sok újdonságot tartalmazó szabályozása.

22.2. Vállalatcsoport törvényi meghatározása

A jogi személyek általános szabályai közé került be a vállalatcsoport szabályozása, amelynek indoka az, hogy a vállalatcsoportot részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés és szövetkezet jogi személy típusok alakíthatnak. Ez a vállalatcsoportba tartozható jogi személy típusok bővülését jelenti. A részvénytársaságot a törvény a [3:210. §.], az egyesülést a [3:368. §] és a szövetkezetet [3:335. §] szabályozza. A vállalatcsoport legalább egy uralkodó tagból és minimum három az uralkodó tag által ellenőrzött tagból állhat, ezen személyek egységes üzletpolitikáját megvalósító együttműködéseként.

A vállalatcsoport nem önálló jogi személy, nem is önálló jogalany, de egységes gazdálkodási egységként olyan együttműködése a tagjainak, amely együttműködésben részt vevő tagok egy részének nincs önálló üzleti politikája, önállónak nevezhető üzleti tevékenysége, hanem az uralkodó tag által kitűzött célokat valósítja meg. Mivel ennek következtében hiányzik az ellenőrzött tagok esetében a jogi személyiség egyik fontos eleme, a jogi személy önállósága, ezért kíván eltérő szabályozást az ilyen együttműködés. Elismert vállalatcsoport tagjainak egymáshoz való viszonyát a törvény „az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett” személyekként adja meg. Ezt a fogalmat jelenleg a számviteli törvényünk a következők szerint adja meg (számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 1. pontja – továbbiakban: Sztv.):

„1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy

c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol;”

Míg a Ptk. uralmi tagról beszél, addig az Sztv. „anyavállalatról”, továbbá a Ptk. ellenőrzött tagról, az Sztv. pedig „leányvállalatról”, a két szabályozást eltérő fogalomhasználat adta nehézségekkel, de együtt kell alkalmazni.

Az Sztv. 10. § (1) bekezdése mentesíti a Sztv. 116-117. §§-ai alá eső vállalkozásokat, melyet itt nem ismertetünk.

Ha a fenti törvényi tényállás feltételei fennállnak, de a vállalatcsoportba tartozó vállalkozások nem kötnek egymással uralmi szerződést, akkor tényleges vállalatcsoportról beszélhetünk, melyet a törvény a lenti 3:62. §-ban szabályoz.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések