Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / V. CÍM: A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE /XIV. Fejezet - A jogi személy jogutód nélküli megszűnése

V. CÍM: A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

XIV. Fejezet - A jogi személy jogutód nélküli megszűnése

21. A jogi személy jogutód nélküli megszűnése

3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]

(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

21.1. Ptk. előtti szabályok

Amint ismert, a régi-Ptk. jogi személy általános szabályai, 28-30. §§-ai a jogi személy megszűnéséről nem rendelkeztek általános jelleggel. A 29. § (1) bekezdés 1. mondata arról rendelkezett, hogy a jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Ennek megfelelően maga a régi Ptk. az egyes jogi személy típusoknál tért ki a jogutód nélküli megszűnésre, például az egyesületekre vonatkozóan 64. §-a, vagy alapítvány esetében a 74/E. §-a, továbbá a külön jogszabályi rendelkezések közül említhető a Gt. 66. §-a, amely szabályozta a jogutód nélküli megszűnés általános szabályát.

21.2. A jogutód nélküli megszűnés jelentése és jelentősége

A jogi személy a nyilvántartó bíróság által történő bejegyzéssel jön létre, és az onnan történő törléssel szűnik meg. A jogi személy megszüntetését kiváltó tényeket a törvény felsorolja, de ezek a tények csak magára a megszűnésre, megszüntetésre vonatkoznak. Az adott tény beállta vagy döntés meghozatala után a külön törvényben szabályozott eljárási rendet le kell folytatni, aminek az lehet az eredménye, hogy a jogi személy a bírósági nyilvántartásból törlésre kerül. Így anyagi és eljárási szabályok keverednek a megszűnés körében, és akár végelszámolási eljárás, akár felszámolási eljárás, akár kényszertörlési eljárás vagy kényszer-végelszámolás az az eljárási rend, amelyben a jogi személy létéhez kapcsoló jogviszonyok lezárását el kell végezni, fontos, hogy a jogi személy egyik pillanatról a másikra ne tudjon megszűnni, mert létéhez számos más személy érdeke kapcsolódhat, és ha csak egyik napról a másikra megszűnhetne, ezek az érdekek sérülhetnek. A végelszámolásról és felszámolásról külön törvény rendelkezik [a felszámolási eljárásról a 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a végelszámolásról a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény].

21.3. Jogutód nélküli megszűnés után fennmaradó vagyon sorsa

A megszűnt jogi személy vagyona – a hitelezők kielégítése után – a tagokat, alapítókat illeti fő szabály szerint, abban az arányban, amiként azt a létesítés során a jogi személy rendelkezésére bocsátották, illetve jogelődjük adta. Sok esetben – ha a vagyon nőtt vagy csökkent, tőkekivonás volt vagy további vagyoni juttatás történt – nehéz lehet ezt az arányt megállapítani. A főszabályhoz képest az egyes jogi személyek esetében speciális szabályozást találunk a fennmaradó vagyon felosztására, például az egyesületek és az alapítványok körében [3:85. § és 3:404. §]. Viszont a jogutód nélküli megszűnés kapcsán megkapott vagyon kötelezi is a tagokat és alapítókat a már megszűnt jogi személy tartozásaiért való helytállásra. Ez a kötelezettség csak a részesedés mértékéig terjed és értelemszerűen az elévülési szabályokat fel lehet hívni ezzel szemben. Ez a felelősség lényegében speciális jogutódlást jelent, a volt jogi személyt érintő kötelezettségért a kapott vagyon mértékéig a tag felelősséggel tartozik.

Utalnunk kell még a Civil tv. vonatkozó rendelkezésére is [lásd 58. § (1) bek. c) alpontja], amely azt mondja ki, hogy a civil szervezet [lásd. 2. § (6) bek. ] vagyona jogutód nélküli megszűnése esetén a létesítő okirat eltérő rendelkezése hiányában a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések