Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / V. CÍM: A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE /20. Szétválás

V. CÍM: A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

XIII. Fejezet - Átalakulás, egyesülés, szétválás

20. Szétválás

3:45. § [Szétválás]

(1) A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

(2) A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy

a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás);

b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás).

(3) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak.

3:46. § [A szétváló jogi személy jogai és kötelezettségei]

(1) A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni.

(2) Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni.

(3) A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg.

3:47. § [Az átalakulás szabályainak alkalmazása]

A jogi személy egyesülésére és szétválására az átalakulásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

20.1. Korábbi szabályozás

A Ptk. előtti szabályozás sajátosságai megegyeznek az átalakulásról írottakkal, a szétválás az egyesüléssel ellentétes folyamat, egy jogi személyből több jogi személy alakul ki, ha annak a jogszabályi lehetősége adott. Azokban a normákban, ahol az egyesülést szabályozzák, ott a szétválást is szabályozzák, sőt egyes esetekben, mint például az erdőbirtokossági társulatok szabályainál, a szétválás egyik alesetét, a kiválást külön is szabályozták.

20.2. Szétválás törvényi módozatai

Szétválás esetében egy jogi személyből kettő vagy több jogi személy keletkezik. Ennek is két alapvető módozatát szabályozza a törvény, az egyik a különválás, amikor az eredeti jogi személy megszűnik és jogutódja két vagy több újonnan létrejövő jogi személy lesz. A kiválás esetében az eredeti jogi személy nem szűnik meg, annak egy részéből (egyes tagjából és egyes vagyonelemeiből) keletkezik egy önálló jogi személy, nem érintve a korábbi jogi személy jogállását, amely személy természetesen vagyonát és tagságát érintő változtatásokkal él tovább.

Ezeken túlmenően ismeri a törvény a beolvadásos kiválást, amikor a kiváló vagyon és az érintett kiváló tag vagy tagok nem egy új jogi személyt hoznak létre a kiválással egyidejűleg, hanem egy már létező jogi személybe olvadnak bele a kivált vagyonnal. A beolvadásos különválás esetében pedig a megszűnő jogi személy vagyona és a tagok nem két vagy több új jogi személyt hoznak létre a különválással, hanem szintén már meglévő, létező jogi személybe olvadnak be. Ez utóbbiak esetében a beolvadásról a befogadó jogi személyeknek is kell dönteniük.

Szétválás esetében a jogi személy korábbi kötelezettségeiért való helytállást akként szabályozza a törvény, hogy ezek a kötelezettségek a szétválási terv szerint oszlanak meg az érintett tagok közt, a szétválás eredményeként létrejövő jogutódok közt egymást közti viszonyukban, de a hitelező irányában valamennyi jogutód felelősséggel tartozik a korábbi hitelezői követelésekért, mégpedig sortartással. A hitelező először attól a jogutódtól követelheti igényét, aki a szétválási szerződés szerint felel, de ha a hitelező ettől a jogalanytól nem kap teljesítést, akkor a szétválás következtében létrejött többi taggal szemben is érvényesítheti igényét. Ha a szétválási terv adott kötelezettségről nem rendelkezik, akkor a jogutódok felelőssége egyetemleges a hitelezővel szemben.

Az eljárási kérdésekben az átalakulás szabályait rendeli alkalmazni a törvény a jogi személyek egyesülésére és szétválására.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések