Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / IV. CÍM: A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI /XII. Fejezet - Állandó könyvvizsgáló

IV. CÍM: A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI

XII. Fejezet - Állandó könyvvizsgáló

17. Állandó könyvvizsgáló

3:38. § [Állandó könyvvizsgáló]

(1) Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja.

(2) Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.

17.1. A Ptk. szabályozásának előzményei

A könyvvizsgálói tevékenység jelentősége az utóbbi évtizedekben lényegesen felértékelődött nem csak a gazdálkodó szervezetek körében, hanem a nonprofit szférában tevékenykedő szervezetek körében egyaránt. A számvitelről szóló törvény és a Civil törvény árbevételhez, illetve foglalkoztatottak számához kötötten már korábban előírta könyvvizsgáló kötelező alkalmazását, továbbá a Gt. és az azt megelőző szabályozás már intézményesítette a magyar jogban. A könyvvizsgáló több tevékenységet láthat el, ebből az egyik a Ptk. által nevesített állandó könyvvizsgálói tevékenység. A jelenleg hatályos törvény - 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről - ezt másként nevesíti: „3. § (1) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység: a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,”

17.2. Könyvvizsgáló tevékenységi köre

A jogi személy működésének szabályszerűségét hivatott biztosítani a könyvvizsgáló is. A könyvvizsgálóra és könyvvizsgálatra külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, amelyek alapjai – más uniós normákhoz kapcsolódóan - az Európai Unióban egységesítésre kerültek [Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-I 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről].A könyvvizsgáló több, egymástól eltérő feladatot láthat el, a törvény a jogi személy általános részében a jogi személy „állandó könyvvizsgáló” ellenőrzési tevékenységének biztosítása céljából fogalmaz meg néhány alapvető rendelkezést, a részletes szabályokat a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális szabályok tartalmazzák. Az állandó könyvvizsgáló jogosult a jogi személyre vonatkozó valamennyi információ megismerésére és ellenőrzésére, feladatának ellátásához szükséges mértékben köteles a jogi személy könyveit, nyilvántartásait, vagyonát, működését és annak nyilvántartását ellenőrizni. A könyvvizsgálót a külön törvény titoktartásra kötelezi az így megismert információk tekintetében, továbbá a külön törvény összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz személyét illetően.

A Ptk. kifejezett rendelkezésének hiányában a jogi személy állandó könyvvizsgálóként – a speciális jogszabályok szerinti feltételeknek megfelelő - természetes személyt és jogi személyt is igénybe vehet, ugyanakkor figyelemmel a könyvvizsgáló személyes felelősségére az utóbbi esetben is szükséges a jogviszonyt létrehozó szerződésben rögzíteni, hogy ténylegesen mely természetes személy fogja a könyvvizsgálatot végezni.

A könyvvizsgáló nem csak vizsgálatra, ellenőrzésre köteles, hanem, ha rendellenességet, lényeges vagyonvesztést észlel, amely hitelezői igények kielégítését is veszélyeztetheti, akkor figyelemfelhívó, veszélyt megelőző kötelezettség is terheli, hiszen ő képes jogi személy vagyoni helyzetének változásait közvetlenül megismerni, a könyvvizsgáló képes a jogi személy vagyonának olyan mértékű és bizonyosságú megismerésére, amely alapján a valós vagyoni helyzet megállapítható. Szintén figyelemfelhívó, veszélyt megelőző azon könyvvizsgálói kötelezettség, amely a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság jogellenes tevékenységének a felismerése esetén terheli a könyvvizsgálót, ezeket a tényeket az alapítók, tagok elé kell tárnia és döntések hozatalát kezdeményezheti. Ha az alapító vagy a tag nem intézkedik, a könyvvizsgáló saját jogon jogosult ezeket a jogellenes körülményeket a nyilvántartó bíróság elé tárni és ezekről értesíteni, a bíróság ezt követően a kapott információkat megvizsgálva határoz arról, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében szükséges-e intézkedni a jogi személy törvényes működésének helyreállítása érdekében. A könyvvizsgáló felelősségéről nem szól a törvény, mert azt a speciális törvény szabályozza, illetve a bírósági gyakorlat szerint nem kizárt, hogy akár a hitelező, akár a jogi személy tagja a könyvvizsgálóval szemben érvényesítsen kártérítési igényt az ellenőrzési feladatok elmulasztása miatt vagy egyéb jogsértéssel kapcsolatban. [lásd BH 2008.245.].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések