Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / IV. CÍM: A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI /XI. Fejezet - A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

IV. CÍM: A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI

XI. Fejezet - A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

16. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

3:35. § [A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak]

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

3:36. § [A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset]

(1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

(3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

3:37. § [A határozat hatályon kívül helyezése]

(1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

(2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

(3) Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

16.1. Ptk. előtti szabályozás

A régi Ptk. nem ismerte a jogi személy szerve által hozott határozat bíróság előtti általános megtámadhatóságát. Az intézmény viszont ismert volt az egyesületi jogban és a gazdasági társaságok körében, és a viszonylag rövid és jogvesztő megtámadási határidők ellenére a jogi személy törvényes működését jól szolgálja, sok esetben persze a tagok (tulajdonosok) egymás közti vitáját, a tulajdonosi vitákat, vagy a jogi személy feletti vezető hatalom feletti vitát testesítenek meg ezek a perek. Az eddigi pozitív tapasztalatok alapján került sor általános érvényű bevezetésre.

16.2. A határozatok megtámadásának joga és funkciója

Az állam intézményesített felügyelete mellett a törvény a jogi személy tagjainak, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjainak, valamint tagság hiányában az alapítói jogok gyakorlójának is megadja azt a lehetőséget, hogy a jogi személy működése körében a jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatok bírói felülvizsgálatát indítványozzák. Ezekben a perekben a felperes a törvényben kizárólagosan meghatározott perindításra jogosult, az alperes maga a jogi személy. Ez a bírói kontroll fontos abból a szempontból, hogy lehetőséget – bizonyos esetekben talán kötelezettséget is – jelent jogszabálysértő működés megakadályozására és garanciális jellege van abból a szempontból, hogy a jogi személy szervei működésük során betartsák a jogszabályi előírásokat és a létesítő okirat rendelkezéseit. Mivel a jogi személy működéséhez a perindításra feljogosított személyek állnak legközelebb, és alapvetően ezen személyi kört érintik vagy érinthetik ezek a határozatok, lehetőségük van az ilyen határozattal előállott jogszabálysértés orvoslását kezdeményezni a bíróság előtt.

16.3. A törvényességi felügyelet és jogi személy szerve határozatának bírósági felülvizsgálata viszonya

A két eljárás – törvényességi felügyelet és jogi személy szerve határozatának bírósági felülvizsgálata – párhuzamosan nem gyakorolható, mindazon esetben, ahol bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető, törvényességi felügyeletnek nincs helye. A törvény – anyagi jogszabály lévén – eljárási rendelkezéseket csak szűk körben tartalmaz, a perindításra 30 napos elévülési (szubjektív) és egy éves jogvesztő (objektív) határidőt határoz meg – figyelembe véve a jogi személy folyamatos működésének szükségességét - , meghatározza a perbeli legitimációval rendelkező személyeket, továbbá a jogi személy képviseletére ad speciális szabályokat, ha a pert vezető tisztségviselő indítja.

16.4. A megtámadott határozat végrehajtásának a felfüggeszthetősége

A perindítástól függetlenül a támadott határozat végrehajtható, azaz annak rendelkezését a jogi személy teljesítheti, a perbíróság erre irányuló kérelem esetén dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. A végrehajtás felfüggesztése például azt jelenti, hogy a nevezett határozat nem nyújtható be bejegyzés végett a nyilvántartó bírósághoz. Ha már benyújtásra került, akkor a nyilvántartó bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését figyelembe kell vennie. A bíróság a támadott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütközik. Ennek időbeli hatályaként – azaz, hogy milyen időponttól lesz hatálytalan a támadott határozat – a korábbi bíróságok a bírói döntés időpontját határozták meg, jóllehet a jogszabályba ütköző magatartás a határozat meghozatalának időpontjában történt, és ezen időponttól kezdve nem tekinthető olyannak, amelynek a sorsa ne függne bíróság döntésétől. A bírói gyakorlat fogja majd kialakítani ennek a jövőbeli esetleges módosítását. Fontos norma, hogy a hatályon kívül helyezés erga omnes hatályú, a perben nem álló személyekre is kiterjed. Ha a határozat nem sért jogszabályt, akkor a bíróság a keresetet elutasítja. A törvény – a Gt-ben, Civil törvényben szereplő szabályokhoz képest új szabályként - a bíró részére megadja annak mérlegelésére a lehetőséget, hogy a nem jelentős jogszabálysértés vagy létesítő okiratba ütközés esetén se helyezze hatályon kívül a határozatot, ha az nem befolyásolja a jogi személy szabályszerű működését, de a jogsértés tényét ebben az esetben is rögzíteni kell. Ugyancsak részben újdonság a Ptk.ben – a Gt. korábban nem szabályozta, csak a civil szervezetekre vonatkozó 2011. évi törvényben jelent meg -, hogy a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése mellett – szükség esetén – új határozat meghozatalát rendelheti el. A Ptk. ezen rendelkezéseivel kapcsolatosan korábbi bírói gyakorlat nincsen, így a bíróságokra vár a nem jelentős jogszabálysértés fogalmának értelmezése. Az új határozat meghozatalára való kötelezésre akkor kerülhet sor, ha a határozatra a jogi személy működéséhez feltétlenül szükség van.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések