Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / IV. CÍM: A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI

IV. CÍM: A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI

X. Fejezet - A jogi személy törvényességi felügyelete

15. A jogi személy törvényességi felügyelete

3:34. § [A jogi személy törvényességi felügyelete]

(1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

(2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.

15.1. A Ptk. előtti szabályozás

Az egyes jogi személyek eltérő szabályozásai ellenére általánosságban elmondható, szinte mindegyik jogi személy felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol, a felügyelet általános értelmében. A törvényességi felügyelet kifejezés a cégek szabályozása körében önálló jelentéssel és speciális értelemmel gyarapodott már az 1989. évi 23. sz. törvényerejű rendelet 19-24. §§-aiban, majd az azt felváltó 1997. évi CXLV. törvény 49-55. §§-aiban, majd az azt felváltó 2006. évi V. törvény 74-81. §§-aiban. Ezen szabályokból kerültek kialakításra az új Ptk. rövid rendelkezései, amelyek alapján majd külön jogszabály rendezi a részletes – alapvetően eljárási jellegű – rendelkezéseket.

15.2. Törvényességi felügyelet lényege

A jogi személy általános törvényességi felügyeletét – a korábbi gyakorlattól eltérve - a magyar állam a nyilvántartó bíróságokra ruházta. Ez a törvényességi felügyelet nem vonatkozik olyan kérdésekre, ahol a jogszabály külön eljárási rendet és külön jogi utat biztosít a jog érvényesítésére, hanem alapvetően a jogi személy működésével, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett tények valódiságával, pontosságával kapcsolatos kérdésekkel függenek össze. A törvényességi felügyelet nem vizsgál gazdaságossági kérdéseket, vizsgálódása a jogi személy státuszával kapcsolatos, illetve a közhiteles nyilvántartásban megjelenő tények valódiságával kapcsolatos kérdésre terjedhet ki. A vonatkozó szabályokat külön törvény rendezi, jóllehet a törvény szövegébe bekerült az a lehetőség, hogy a nyilvántartó bíróság adott esetben a jogi személy megszüntetéséről is rendelkezhet. Ki, milyen körben, milyen határidőben indíthat eljárást, a külön törvény szabályai állapítják meg.

15.3 Egyéb

Utalunk a Civil törvényben szabályozott, a civil szervezetek speciális „törvényességi ellenőrzés” szabályozására is [11. §].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések