Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / III. CÍM: A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE /IX. Fejezet - A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága

III. CÍM: A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE

IX. Fejezet - A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága

14. A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága

3:32. § [A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága]

(1) Ha e törvény lehetővé teszi, a létesítő okirat rendelkezhet a jogi személy egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról, feltéve, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik.

(2) A jogi személy szervezeti egységére a jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a jogi személy szervezeti egység elkülönített vagyonából ki nem elégíthető hitelezői igényekért a jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségének fennállása alatt és ezt követően is köteles helytállni.

3:33. § [A szervezeti egység jogalanyiságának megszűnésével kapcsolatos rendelkezések]

(1) A szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése esetén jogai és kötelezettségei a jogi személyre szállnak át.

(2) Ha a jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről döntött, e döntést köteles közzétenni. Az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése követelésének kielégítését veszélyezteti. A szervezeti egység törlésére akkor kerülhet sor, ha a jogi személy a jogosult kérésére megfelelő biztosítékot ad.

(3) Ha a jogi személy megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatását rendelik el, a jogi személy szervezeti egységének jogi személyisége megszűnik.

14.1. A Ptk. előtti szabályozás

A jogi személy szervezeti egységének önálló jogalanyiságát a régi Ptk. 30. § (1) bekezdése tette lehetővé. A norma szerint jogszabály vagy alapító okirat rendelkezése a jogi személy szervezeti egységet a törvény példálódzó felsorolása szerint - gyáregységét, fiókját, telepét, üzemét, irodáját, helyi kirendeltségét vagy csoportját, alapszervét, szakosztályát stb. – önálló jogi személlyé lehet nevesíteni. Ezt a lehetőséget beiktatták az alapítványi szabályozásba is, (a régi Ptk. 74/B. § (3) bekezdése megadja az alapítónak a jogot, hogy az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilvánítsa, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal), valamint az egyesületre vonatkozó szabályok legutóbbi módosításánál [2011. december 22-étől hatályos régi Ptk. 61. § (5) bek.] is ilyen tartalmú szabály került elfogadásra.

14.2. Szervezeti egység önálló jogalanyisága

A jogi személy adott esetben országosan vagy nagyobb földrajzi területen működik, földrajzilag kiterjedt tevékenységet is végezhet, illetve egyes részei között feladatok megosztása is lehetséges. Ha és amennyiben a Ptk. lehetővé teszi a jogi személy szervezeti egysége önálló jogi személlyé nyilvánítható, így nagyobb önállósággal tud a forgalomban fellépni és talán könnyebben tudja ügyeit intézni. A törvény feltételéül szabja továbbá, hogy az alapítótól és a jogi személytől elkülönült szervezettel kell rendelkeznie és elkülöníthető vagyont kell ezen szervezeti egység részére biztosítani, jóllehet mind a szervezet mind a vagyon végeredményben ugyanazon alap – jogi személy – részét is képezi egyúttal. A jogi személy önálló jogi személyiséggel rendelkező egységének tartozásaiért a jogi személy korlátlanul felel, hiszen ugyanarról a személyről van szó, a nyilvántartásba vételi szabályok fogják meghatározni, hogy a szervezeti egységre vonatkozó adatok és tények közül mi kerülhet be a közhiteles nyilvántartásba.

Az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység megszűnése esetén jogai és kötelezettségei tovább élnek a jogi személy jogaiként és kötelezettségeiként. A megszüntetésről szóló döntést a jogi személynek közzé kell tenni és a hitelezők igénybejelentéssel érvényesíthetik jogaikat, adott eseten biztosítékot is kérhetnek a megszüntetés esetére a jogi személytől, hogy a megszűnő szervezeti egységgel szembeni követelésük ne maradjon kielégítetlenül. Túlzó óvatosságnak tűnik az a szabály, amely nem engedi a jogi személlyel rendelkező szervezeti egység törlését a nyilvántartásból mindaddig, amíg nem kapott a biztosítékot kérő hitelező megfelelő biztosítékot. Ez olyan, mintha a jogi személy ezen vagyonát kétszeresen vennénk figyelembe, hiszen a szervezeti egység vagyona valójában a jogi személyé.

A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység a jogi személy része, a jogi személy megszűnése után nem képes azt túlélni, hanem vele együtt – attól függetlenül –, hogy a jogi személy megszüntetésére vonatkozó határozat tartalmazza-e vagy sem – a jogi személy megszűnésével a szervezeti egysége is megszűnik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések