Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / III. CÍM: A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE /VIII. Fejezet - A jogi személy képviselete

III. CÍM: A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE

VIII. Fejezet - A jogi személy képviselete

13. A jogi személy képviselete

3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete]

(1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

(3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

3:30. § [Szervezeti képviselet]

(1) Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.

(2) A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője.

(3) Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

3:31. § [A képviseleti jog korlátozása]

A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

13.1. Ptk. előtti szabályozás

A régi Ptk. számos képviseleti szabályt tartalmaz. Ide sorolhatjuk a 29. § (3) bekezdését, továbbá a 30. § (2) bekezdését, de ezek a normák esetlegesek és általános jellegű szabályoknak nem tekinthetők.

13.2. Képviselet szükségessége

A jogi személy egy sajátos fikció, amelynek a más személyekkel történő kommunikációjához, cselekvéséhez, szerződéskötéshez és jogviszonyok kialakításához, megszüntetéséhez elengedhetetlen eleme, hogy legyen olyan személy, ember, akinek a magatartását a jogi személynek tudhatjuk be. Ezt a személyt a jogi személy képviselőjének nevezzük. A képviselet több formája, megoldása ismert, ezt a Ptk. a 3. Könyvben és részben szabályozza a a kötelmi jogi könyvben is [6:11-20.§§].

13.3. Törvényes képviselő

A jogi személy vonatkozásában az általános szabályok a vezető tisztségviselőt nevezik meg a jogi személy törvényes képviselőjének. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttének – a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésének - egyik következménye, hogy az illető személy egyúttal képviseleti joggal is rendelkezik a jogi személy nevében és képviseletében történő eljárására. Ez a képviseleti jog – létesítő okirat ellenkező rendelkezésének hiányában – a törvényből fakad és önálló, azaz egyedüli képviseleti hatalmat jelent, a képviselő egyedül járhat el, írhat alá szerződéseket és fogadhat jognyilatkozatokat (passzív és aktív képviseleti jog). A jogi személy képviselőjének fontos kötelezettségét mondja ki a törvény azzal, hogy a nyilvántartó bíróság felé ő köteles a jogszabályban előírt adatokat és azok változásait a meghatározott időn belül bejelenteni.

13.4. Szervezeti képviselő

A törvényes képviselet mellett a törvény nevesíti a szervezeti képviselő fogalmát is. A jogi személy létesítő okirata vagy belső szabályzata egyes tisztséget betöltő személyek részére képviseleti jogosultságot adhat, önálló képviseleti jogosultsággal. Ezt a képviseletet az adott okirattal és a tisztségre vonatkozó kinevezéssel lehet igazolni. Tehát a képviseleti jog forrása a létesítő okirat vagy szabályzat és az adott tisztség betöltése. Régi kereskedelmi jogból eredő szabály az, hogy a jogi személy önállósággal nem rendelkező szervezeti egységének a vezetője a törvény erejénél fogva képviseleti joggal rendelkezik ezen szervezeti egység működésével kapcsolatos ügyekben. Ezt a szabályt a Ptk. tovább örökíti és elismeri a jövőben is.

A szervezeti képviselet körében harmadik esetkört képeznek a törvény szerint azok a munkavállalók, tehát munkajogviszonyban álló személyek, akiket az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve írásban képviseleti joggal ruház fel. Ez a képviseleti jog mindig együttes, azaz még egy másik, szintén képviseleti joggal felruházott munkavállalóval együtt gyakorolható, és szinte mindig korlátozott, hiszen meghatározott ügyekre terjed csak ki. Ilyen esetekben kettős korlát érvényesül, a képviselet együttessége az egyik és annak tárgyát illetően – adott ügykörre szűkül – a másik korlát.

A képviseleti jog - amint láttuk - bizonyos esetekben nincs korlátozva, de egyes esetekben a szervezeti egység tevékenységéhez, vagy munkavállalók esetében a munkakörhöz vagy ügycsoportra szűkül le. A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett személyek esetében a képviseleti jog esetleges korlátozása vagy a nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik külső személyek irányában nem érvényesül, hiszen a korlát, a feltétel vagy a jóváhagyás kötelezettsége a belső viszonyukat érinti csupán. Ha azonban a harmadik személy ezen korlátozásról, feltételről vagy jóváhagyásról tudott vagy tudnia kellett volna, például korábban tagja volt a jogi személynek, vagy figyelemfelhívással megküldték részére azt az okiratot, akkor a képviseleti jog ezen korlátozásai vele szemben is érvényesülnek. A bírósági gyakorlatban felmerült az eset, amikor a képviselő nyilatkozatához a legfőbb szerv jóváhagyását követeli meg a létesítő okirat. A Ptk. megfogalmazása alapján kijelenthető, hogy a jóváhagyás elmaradása a képviselő által megtett nyilatkozatot nem teszi érvénytelenné, s a harmadik személy jóváhagyásától függő szerződési nyilatkozatokra vonatkozó szabályt sem lehet az ilyen esetekre alkalmazni, hiszen a képviselő által képviselt jogi személyhez képest a saját legfőbb szerve (amelyik nem is rendelkezik önálló jogalanyisággal) nem tekinthető harmadik személynek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések