Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / III. CÍM: A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE /VII. Fejezet - A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése

III. CÍM: A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE

VII. Fejezet - A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése

12. A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése

3:26. § [A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága]

(1) A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

(2) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

(3) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(4) Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

(5) A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

3:27. § [A felügyelőbizottság működése]

(1) A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

(2) A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

(3) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége]

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

12.1. A régi Ptk.

A régi Ptk.-ban egyáltalán nem szerepelt és az egyes külön szabályokban is csak elvétve került szabályozásra az ügyvezetés ellenőrzését kontrolálló szerv létesítésének a lehetősége és működése [lásd Gt. 33-39. §§ vagy a Civil törvény 40. § ]. A Ptk. nem kötelező jelleggel, de a jogi személy biztonságos és jogszabályszerű működését hosszú távon biztosító megoldásként javasolja valamennyi jogi személy esetében az ügyvezetés ellenőrzését szolgáló felügyelő bizottság mint ellenőrző szerv létrehozását.

12.2. Ellenőrző szerv szükségessége

A jogi személyt emberek irányítják, és az már magában hordja a tévedés és a visszaélés lehetőségét. Fentebb láttuk, hogy a jogi személy tagjai, alapítói csak korlátozottan férnek hozzá a jogi személy működésével kapcsolatos információkhoz, a napi ügyekhez, mindezek a vezető tisztségviselő rendelkezése alatt állnak. Elvileg lehetséges, hogy az alapító és a létesítő tagok az ügyvezetést folyamatosan ellenőrizzék, de ennek jogi keretei még a gazdasági társaságok esetében sincsenek kidolgozva, az természetesen más kérdés, hogy az életben a szoros tulajdonosi ellenőrzés személyes kapcsolattartással és egyéb jogon kívüli eszközökkel megvalósítható, de ez általános jelleggel nem pótolja a jogi szabályozást.

A vezető tisztségviselők ellenőrzését szolgálja a felügyelő bizottság létesítésének a lehetősége, amely szerv a jogi személy működésének ellenőrzését szolgálja. Egyes esetekben a törvény kötelezően előírja a felügyelő bizottság létesítését, mint például részvénytársaság esetében, vagy a közpénzek miatt [2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 45. §], vagy az egyesületek esetében, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy, ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A felügyelő bizottság a tagok vagy az alapítók részére végzi tevékenységét, alapvetően a jogi személy szabályszerű működését, a vezető tisztségviselő tevékenységét ellenőrzi. A felügyelő bizottság ellenőrző tevékenységéhez szükséges, hogy a tagjai ne legyenek utasíthatók, az ügyvezetéstől függetlennek kell lenniük. Ezt a tevékenységet is személyesen kell ellátni, viszont sem a képviseletnek, sem a feladat delegálásának a lehetőségére itt nem látunk lehetőséget.

12.3. Ellenőrző szerv tagjai

Felügyelő bizottság tagja cselekvőképes nagykorú, természetes személy lehet, akivel szemben nem áll fenn kizárási ok. A jogviszony keletkezésére és megszűnésére a vezető tisztségviselői jogviszonyról írottak alkalmazandók. A kizárási okok közé tartozik, ha a felügyelő bizottság tagjának hozzátartozója a vezető tisztségviselő. Ez az új tény a már meglévő viszonyt nem rontja le, hanem az új jogviszony létrejöttének az akadálya, tehát ha felügyelő bizottsági tagság áll fenn és hozzátartozót választanának vezető tisztségviselővé, akkor ez utóbbi jogviszony nem jön létre a kizárási ok miatt. A hozzátartozó fogalmát a Ptk. a 8. Könyvben /8:1. § (1) bek. 2. pont/ adja meg.

12.4. Személyes eljárás kötelezettsége és felelősség

A tagok személyesen kötelesek az ellenőrzési feladatokat ellátni, a tagok vagy alapítók elé kerülő előterjesztéseket meg kell vizsgálniuk és véleményezniük kell. A felügyelő bizottság nem csak törvényességi, hanem célszerűségi, gazdaságossági szempontból is végzi az ellenőrzést. Ennek a szabálynak az indoka az, hogy a felügyelő bizottság tagjai hozzáférhetnek mindazon információkhoz, amelyek az előterjesztések alapjául szolgának, míg a tagok vagy alapítók esetében ez adott esetben csak korlátozottan állhat rendelkezésre. A felügyelő bizottság tagjai a jogi személyt érintő valamennyi információhoz, adathoz hozzáférhetnek, iratokat, nyilvántartásokat, pénzmozgásokat, készleteket megvizsgálhatnak, sőt vizsgálni kötelesek, kötelezettségszegést valósíthat meg a vizsgálat elmulasztása. Mivel a felügyelő bizottság tagjának a törvény biztosítja a jogi személyt illető információkhoz való teljes hozzáférést, ezért nagyon fontos a felügyelő bizottság szerepe a döntések előkészítésében és az alapító döntések támogatásában vagy észrevételezésében. A felügyelő bizottság tagjainak kell mindazt ellenőrizniük, amely információk a tagok vagy az alapítók részére nem állnak rendelkezésre. A Ptk. rendelkezése szerint a felügyelő bizottság a vezető tisztségviselők mellett a jogi személy valamennyi (nem csak vezető állású) munkavállalójától felvilágosítást kérhet.

12.5. Ellenőrző szerv döntési módja

A felügyelő bizottság testületi szerv, döntéseit a jelenlévők szótöbbségével hozza, határozatképességét a létesítő okiratban vagy az ügyrendjében kell szabályozni. A szótöbbséges határozathozataltól nem lehet eltérni.

12.6. Ellenőrző szerv tagjainak a viszonya a jogi személlyel

A felügyelő bizottság tagjai megbízási viszonyban állnak a jogi személlyel, a megbízás tárgya a vezető tisztségviselők ellenőrzése. Ezen kötelezettség megszegéséért felelősséggel tartoznak a jogi személy felé. Mivel szerződéses jogviszony van a felek között, a kártérítési felelősségre a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alkalmazandók. A felügyelő bizottság kötelezettsége értelemszerűen csak az ellenőrzés elvégzésére, valamint az ellenőrzés eredményéről való tájékoztatásra terjed ki, így az ennek elmulasztásából, vagy nem az elvárható módon való elvégzéséből keletkező – illetve ezek hiányában el nem hárított – károsodások megtérítésére lehetnek kötelesek a tagjai.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések