Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / II. CÍM: A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE /IV. Fejezet - A jogi személy létesítésének érvénytelensége

II. CÍM: A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE

IV. Fejezet - A jogi személy létesítésének érvénytelensége

9. Jogi személyt létesítő okirat érvénytelensége

3:15. § [A jogi személy létesítésének érvénytelensége]

(1) A jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell.

9.1. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szabályai az érvénytelenségre

A jogi személy létesítő okirat érvénytelenségét a Gt. szabályozta részletesen az 1.sz. európai társasági irányelv alapján [Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK irányelve az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (12. cikk), amely felváltotta a Tanács 1968. március 9-i 68/151/EGK első irányelvét az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról korábbi szabályozást.] A jogi személyek körében csak elvétve tér ki egy-egy szabály erre a fontos kérdésre, de lényegében a legtöbb jogi személy szabályozásánál ez kimaradt. A Ptk. szabálya a Gt., tehát az európai társasági irányelv által megfogalmazott alapelvet vette alapul és ezt fogalmazta meg általános jelleggel valamennyi jogi személyre.

9.2. A jogi személy létesítő okiratának szerződéses jellege és specialitása

A Ptk. a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére – a szerződésekre vonatkozó szabályozástól eltérő - rendelkezést tartalmaz és amint említettük a gazdasági társaságokra vonatkozó hasznos és bevált szabályt terjeszti ki valamennyi jogi személyre. Ennek a szabályozásnak az a lényege, hogy a nyilvántartásba vételt megelőzően, azaz ameddig a jogi személy még nem létezik, csak szerződéses kötelem él a jogi személyt létesítő személyek mint szerződő felek közt, ebből következően a létesítő okirat mint szerződés támadható érvénytelenséggel. A szerződéses kötelemre a szerződésekre vonatkozó általános szabályok alkalmazandóak, és az érvénytelenségi normák szerint tekinthető semmisnek vagy támadható meg, érvényteleníthető. A szerződésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogi személyek létesítő okiratának elfogadása, illetve módosítása nem minden esetben történik egyező akaratnyilvánítással, így például ennek hiányában a szavazásban részt vevő egyik tag akarathibája (tévedése) nem eredményezi feltétlenül a szerződés érvénytelenségének a megállapítását.

Viszont a jogi személy jogerős nyilvántartásba vételét követően a létesítő okirat elveszti a szerződő felek közti relatív erejét és a bejegyzéssel egy új jogalany alapdokumentumává válik, amely mint a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett okirat harmadik felek jogait is érintheti, az esetleges érvénytelensége harmadik személyeket is érinthet. Ezért mondja ki azt a szabályt a Ptk. – eltérve a Gt. és Ctv. rendelkezéseitől -, hogy az esetleges érvénytelenségre nem lehet hivatkozni a bejegyzést követően, az nem szolgálhat a jogi személy törlésének alapjául, az érvénytelenséget más módon kell orvosolni. A forgalom biztonsága érdekében a jogi személy létesítésére szerződő felek érdekei és jogai háttérbe szorulnak a létesítő okirattal életre hívott jogi személyhez kapcsolódó harmadik személyek érdekeihez képest, amely szabályokat a jogi személy létesítő okiratának módosítására is alkalmazni rendeli a törvény. Az esetlegesen jogsértő okirat miatt ugyanakkor a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközök igénybe vehetőek, s ezek akár a jogi személy megszüntetését is eredményezhetik (pl: cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárásának eredményeként).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések