Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / II. CÍM: A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE /III. Fejezet - A jogi személyek nyilvántartása

II. CÍM: A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE

III. Fejezet - A jogi személyek nyilvántartása

8. Jogi személy nyilvántartásba vétele és nyilvántartása

3:12. § [A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása]

(1) A létesítendő jogi személy nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmének benyújtására a jogi személy képviseletére kijelölt személy köteles.

(2) A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

3:13. § [A jogi személyek nyilvántartásának alapelvei]

(1) A nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet.

(2) A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

(3) A nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet.

3:14. § [A jognyilatkozatok közzététele]

Ha e törvény jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, e kötelezettségnek - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni.

8.1. A régi Ptk.

A jogi személyek nyilvántartásáról és nyilvántartásba vételéről a régi Ptk. 29. § (4) bekezdése tartalmazott egy utaló jellegű szabályt, de általános jelleggel a nyilvántartásba vétel követelményét a korábbi szabályozás nem mondta ki. A szabály ezért újnak tekinthető. Szintén újdonság a nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztése, valamint a bírósági nyilvántartás alapelveinek a meghatározása.

8.2. A nyilvántartásba vétel – a jogi személy létrejövetelének állami ellenőrzése – a normatív rendszer törvényi megfogalmazása

A Ptk. a jogi személy létesítésének feltételeként fogalmazza meg a jogi személy nyilvántartásba vételét, ezt a Ptk. új 3:4. § (4) bekezdésének a szabálya mondja ki. A nyilvántartásba vétel új szabályának minősül az is, hogy nem az alapító, a tag, aki a jogi személy létrehozza, jár el a nyilvántartásba vétel során, hanem a létrejövő jogi személy képviseletére kijelölt személy. A jogi személy önállóságát és az alapítótól való elkülönültségét azzal is megerősítette ez a szabály, hogy a jogi személy születésének, létesítésének folyamatában is képviselője jár el a nyilvántartásba vétel iránt, nem pedig az alapító tag vagy létesítő személy, jóllehet ekkor a jogi személy még nem is létezik, csak a szerződéses kötelezettség keletkezett a létesítő felek közt. Ez a megoldás eltér a korábbiaktól, de a jogi személy érdekeinek erősebb és hatékonyabb érvényesítését jelenti, hiszen a kijelölt képviselőnek a jogi személy érdekeit kell figyelembe vennie, míg az alapító és a létesítő tag sok esetben érdekellentétben állhat a jogi személlyel, akár már a létesítés fázisában is.

8.3. Nyilvántartásba vételi eljárásáért való felelősség

A kijelölt vezető tisztségviselő az alapítóval szemben polgári jogi felelősséggel tartozik a létesítés elmulasztásából, késedelméből vagy más hibákból eredő károkért, mégpedig a szerződésszegésre vonatkozó, azaz a szigorúbb kártérítési felelősség szabályai szerint. [lásd -6:142-6:144. §§] Megjegyzendő, hogy az általános szabályok nem határozzák meg a jogi személy létrejötte bejelentésének határidejét, így ezt az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális rendelkezések kell, hogy rögzítsék (pl.: gazdasági társaságok esetében 3:100. §).

8.4. Bírósági nyilvántartás alapelvei és a közhitelesség szabályai

A Ptk. a bírósági nyilvántartás egyes alapelveit is rögzíti, a közhitelesség törvényi fogalmát vélelemként határozza meg. A jogi személy nyilvántartás nyilvánossága olyan adatbázist jelent, amely az üzleti életben, a forgalomban, mindenki számára ismert tényként ismeri el mindazokat a tényeket, amelyeket a közhiteles nyilvántartás tartalmaz. További jogi jelentőséggel is bír a nyilvántartás, ezen tények tekintetében nem csak a létezésük, hanem az ezen tényekre alapozott magatartásoknál a törvényi vélelem áll fenn az ekként cselekvő személy jóhiszeműsége mellett. A Ptk. rögzíti az okirati elvet, amikor kimondja, hogy csak jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet a nyilvántartásba adatot bejegyezni.

A jogi személy ezen nyilvánossága a forgalom biztonságának az alapvető elemét jelenti, ehhez kapcsolódik az a további szabály, hogy a jogi személyt közzétételi kötelezettség terheli bizonyos adatai és információ körében, amelyek az üzleti élet, de adott esetben a non-profit szféra átlátható működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és ezen közzétételeket az erre rendszeresített hivatalos formában és módon kell megtenni. Korunkban a modern információs-társadalmában a kereső programok segítségével az üzleti partnerek, hitelezők és egyéb érdekeltek könnyen tudják követni azon jogi személyek közzétételeit, akikkel kapcsolatban állnak vagy működésük érdekli őket. A közzététel elmulasztásának így harmadik személy is lehet érintettje, a közzététel törvényi kötelezettségének mulasztása jogszabálysértésnek minősül, ezért kártérítési igényt is megalapozhat. A közzététel főszabályként a Cégközlönyben történik meg valamennyi jogi személy esetében, ami megfelel annak a korábbi joggyakorlatnak, hogy a gazdasági társaságokon kívüli jogi személyek esetében is történt itt közzététel (pl.: a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása során).

A jogi személy nyilvántartásba vételére vonatkozó két legfontosabb jogszabály a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, amely a gazdasági társaságokra és a cégekre (egyéb gazdálkodó jogalanyokra, akiket a cégjegyzékbe be kell jegyezni) vonatkozó normákat, továbbá az egyesületekre és az alapítványokra, valamint külön jogszabályokban nevesített speciális szervezetekre a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkezik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések