Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / II. CÍM: A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE

II. CÍM: A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE

I. Fejezet - A létesítés szabadsága

5. A jogi személy létesítése

3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága]

(1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.

(2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

(3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha

a) az eltérést e törvény tiltja; vagy

b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

(4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.

(5) A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre.

5.1.Korábbi szabályozás

A jogi személy létesítésére, alapítására vonatkozóan korábban nem volt olyan jogszabály, amelyik a valamennyi jogi személy esetében alkalmazandó általános szabályokat tartalmazta volna. A régi Ptk. és a Ptk-n kívüli jogi személyekre vonatkozó egyes törvények külön-külön szabályozták az egyes jogi személy típusokra vonatkozó létesítési, alapítási szabályokat. Lényegében ahány jogi személy, annyiféle követelményt írtak és írnak elő jogszabályaink, ezt a sokféleséget próbálja a Ptk. egyszerűsíteni, átláthatóvá tenni és a létesítés könnyítése érdekében egységes alapokon szabályozni. A korábbi szabályozás következménye, hogy alapítványok, egyesületek (társadalmi szervezetek) nyilvántartásba vételére a korábbi nevén megyei bíróságokon, Fővárosi Bíróságon, jelenleg törvényszékeken kerül sor, míg a gazdasági társaságok és cégek esetében az ezeken a bíróságokon létesített cégbíróságok intézik a nyilvántartási és törvényekben meghatározott kapcsolódó feladatokat. Eltér a cégnyilvántartás tartalma és az alapítványi és egyesületek nyilvántartásé is, amely különbségtételnek sem elvi, sem gyakorlati oka valójában nincs, hanem csak a szabályozás története során a cégek elkülönített nyilvántartása miatt alakult ki ez a kettősség. A nyilvántartások egységesítése érdeke a jogi személyekkel jogviszonyt létesítő valamennyi jogalanynak, valamint a jogi személyeknek is.

5.2.A jogi személy létesítésének a szabadsága

A jogi személy jogügyleti úton történő létesítésének alapelve kiteljesíti a magánjogi autonómiát, amely nem csupán a szerződéses szabadságot, a tulajdon szabadságát, vagy az öröklés körében megjelenő szabad rendelkezést jelenti, hanem lényegében korlátlan számban létesíthető új jogi személyek létesítésének és tulajdonlásának a lehetőségét is magában foglalja. Egyes jogi személy típusokra vonatkozó speciális rendelkezések, valamint a Ptk.-nak a gazdasági társaságok közös szabályai közt a társaság tagjairól szóló 3:90. §-a tartalmaznak csak korlátokat arra nézve, hogy egy jogalany hány alapítványt, egyesületet, gazdasági társaságot és egyéb jogi személyt alapíthat vagy hány jogi személyben vehet részt. Speciális tényállások között említhetők versenyjogi esetek, amikor egyes jogi személyben történő tulajdonlásoknak versenyjogi következménye lehet [lásd 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, VI. fejezet a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 23-32. §§]. A jogi személy kapcsolatoknak jelentősége lehet a vállalatcsoport esetében, amelyben tagként részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés és szövetkezet vehet részt [lásd 3:49. §], amely a jogi személy működésére, irányítására, tagjai felelősségére hat ki. A személy kapcsolatoknak továbbá jelentősége lehet abban az esetben, , ha a zártkörűen működő részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, mert ilyen esetben ez a tag a zrt. és kft. működését alapvetően befolyásolni képes. Ezért az ilyen helyzeteket a törvény külön kezeli befolyásszerzés alatt [lásd 3: 324. §].

5.3. A jogi személy belső rendjének szabad kialakítása és annak korlátai

A Ptk. egyik legnagyobb újdonsága és az eddigi felfogáshoz képest kopernikuszi fordulatot megfogalmazó szabálya a 3:4. § (2) és (3) bekezdésében található. A jogi személy létesítése és - törvényi keretek közti - szabad formálásának szabadsága teljesíti be a Ptk.-ban megjelenő szabadságot, amely a diszpozitivitás alapelvét mondja ki a jogi személy létesítése és belső viszonyainak a kialakítása kapcsán. Ez a diszpozitivitás eltér a szerződési jogban értelmezett szabadságtól, maga a törvény nevesíti azokat a viszonyrendszereket, ahol érvényesülhet és megadja egyúttal a korlátait is,melyek a jogi személy sajátosságai alapján értelmezendők. Az említett viszonyrendszer a törvény fogalmaival: a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti viszonyaiban, valamint a jogi személy tagjai, illetve alapítói a jogi személyhez fűződő viszonyában, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során gyakorolható ez a szabadság. Azaz a félremagyarázó megközelítés, hogy minden szabálytól el lehetne térni, önmagában megalapozatlan, hiszen a törvény meghatározza azokat a jogviszonyokat, ahol egyáltalán ez felmerülhet. De ezen viszonyok tekintetében a törvény további korlátokat ad meg. Ezek a korlátok a következők: a törvény kifejezett – vagy értelemszerű – tiltó korlátja, mint például a törvény által tilalmazott tevékenység tilalma, továbbá a hitelező, a munkavállaló vagy kisebbséget védő szabályozás csorbítása, valamint az állami felügyeletet biztosító szabályok sérthetetlensége.

A Ptk. hatályba lépését követő első időszakban természetesen felmerülhetnek jogértelmezési problémák az eltérést engedő szabállyal érintett kör és a korlátok meghatározása során is. A (3) bekezdés b) pontjának szövegezése felveti a jogértelmezés nehézségét, mivel a jogi személy létesítésekor a jogi személy hitelezői, munkavállalói még nem ismertek, így nehezen meghatározható, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyek az érdekeiket nyilvánvalóan sértik. Néhány a jogirodalomban felvetett értelmezési probléma azonban eltúlzottnak tekinthető. Azok a felvetések, hogy a korlátolt felelősségű társaság hárommillió forintos kötelező törzstőkéjétől az alapítók eltérhetnének, egyértelműen alaptalanok, egyrészt a hárommilliós törzstőke törvényi feltétele nem tartozik abba a viszonyrendszerbe, amelyet a törvény a diszpozitív szabályozásnak megnyitott, másrészt a törzstőke hitelezővédelmi funkciója miatt sem lehetséges az ettől való, kevesebb tőkejuttatással történő alapítás. Egyértelmű az is – figyelemmel a formakényszere -, hogy az adott jogi személy jogi formájától sem lehet eltérni, így azon szabályok, amely az adott jogi személy forma jellegzetességét adják, nem minősülnek diszpozitívnak, a Ptk. csak a törvény vagy más jogszabály által nevesített jogi személy típusokat ismeri el, a típusok nem keverhetők, nem alakíthatók szabadon. A jogértelmezés várható problémáit érzékelve a Ptk. miniszteri indokolásban olvashatjuk, hogy: „A kiindulópontjában és alapvetően eltérést engedő (diszpozitív) szabályozás az alkalmazás kezdeti szakaszában felvethet jogi értelmezési problémákat, amelyeket végső soron majd a bírói gyakorlatnak kell megoldania.” [Török Gábor: A gazdasági társaságok közös szabályai (GJ, 2013/7-8., 3-9. o.)] Egyéb korlátok is említhetők, melyek más szabályokból vezethetők le, mint például a jogi személy típus megtartásának követelményéből, amely a törvényi típuskényszerből vezethető le, vagy a Ptk. általános jogelveinek az érvényre juttatása.

5.4.A jogi személy létesítésének elemei és folyamata

A Ptk. szabályozási modellje szerint a jogi személyt jogügyleti akarat keletkezteti, azaz a jogalanyok kinyilvánított és megfogalmazott akarata, erre irányuló jogügylete, amely a nyilvántartásba vétellel, a bejegyzéssel létesíti az új személyt (3:4. § (4) bek). A nyilvántartásba vétel a bíróság hatáskörébe tartozik, az eljárási szabályokat és a nyilvántartásba benyújtandó dokumentumokat a Ptk. nem tartalmazza, azt majd külön törvény rendezi. A Ptk. arra tér csak ki, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a jogi személy képviseletére kijelölt személynek kell kérelmeznie (3:12. § (1) bek.), nem pedig az alapítóknak vagy a tagoknak, egyúttal megfogalmazza ennek a személynek a polgári jogi felelősségét is ebben a viszonyban a 12. § (2) bekezdésében. [3:12. § (2) bekezdés: A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.] Ebben a megoldásban lényegében már benne van, hogy a jogügyleti úton megfogalmazott jogi személyiség elindul a születése útján, és arra már van kapacitása, hogy saját keletkezése – nyilvántartása – érdekében eljárjon (nem az alapítója jár el helyette). A Ptk. nem írja elő, hogy mely adatokat kell bejegyezni a nyilvántartásba, ezt külön törvény szabályozza majd.

5.5. Jogi személy tartama – élettartama

Általános jelleggel szintén újnak minősül az a szabály, amely a jogi személy élettartamát rendezi. A szabály elődje lehet a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás [ 2006:IV. törvény 12. § (1) bek. g) alpont] vagy az alapítványi norma [Ptk. 74/E. § (1) bek, b) alpont]. A jogi személy élettartamát az alapítók jogosultak meghatározni és a mindenkori tagok dönthetnek erről, akár módosíthatják az alapító tagok vagy későbbi tagok erre vonatkozó döntését. Jogi személy létesíthető határozott időtartamra, amely kifejezhető időtartamban – mennyi ideig maradjon fenn (például nyilvántartásba vételtől számított öt év) - de lehetséges, hogy megszűnésének konkrét időpontját tartalmazza a létesítő okirat, például 2015. augusztus 4. Időhatározás és erre vonatkozó rendelkezés hiányában a felek akarata határozatlan időre létrehozott jogi személy létrehozására irányulóként értelmezendő.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések