Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / ELSŐ RÉSZ: A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI – I. CÍM: Általános rendelkezések /3. Jogi személy vagyoni elkülönültsége, és a jogi személy tagjainak, alapítójának vagyoni felelőssége

I. CÍM: Általános rendelkezések

3. Jogi személy vagyoni elkülönültsége, és a jogi személy tagjainak, alapítójának vagyoni felelőssége

3:2. § [Helytállás a jogi személy tartozásaiért]

(1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek.

(2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

3.1.

A korábbi szabályozás körében a gazdasági társaságok [2006. évi IV. törvény az egyes társasági formáknál] és az egyesületek [régi Ptk. 62. § (8) bekezdés] esetén mondta ki azt a szabályt, hogy a jogi személy a kötelezettségeiért a saját vagyonával kell, hogy helytálljon. Számos jogi személy típusnál a jogi személy önálló vagyoni felelőssége és annak korlátozása, korlátozhatósága nem került kimondásra, így például az alapítvány esetében [lásd 1959. Évi IV. törvény 74/A. §]. Így ezeket a kérdéseket a bíróságoknak kellett megoldani.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.2.

Az új törvény mindazon esetekben, ahol az alapító, a tag vagyoni hozzájárulásra kötelezett, biztosítja azt a kedvező jogi helyzetet, hogy a jogi személy tartozásáért, kötelezettségeiért kizárólag a jogi személy és nem annak tagja vagy alapítója tartozik helyt állni. A fenti következtetés levonásához a Ptk. 3:2. § rendelkezését együtt kell értelmezni és alkalmazni a 3:9. §-éval, különösen annak (2) bekezdésében foglalt szabállyal.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.3.A tag (alapító) korlátozott felelősségének az áttörése, a korlátozott felelősség megszűnése

A jogi személy vagyona és annak működtetése, felhasználása szorosan összefügg a jogi személy önálló felelősségével, amint az a Ptk. 3:2. § (1) bekezdése ki is mondja. A felelősség normába foglalt feltétele szerint ez a törvényi felelősségkorlátozás csak addig és abban az esetben él, ha a tag vagy alapító a jogi személy jogi elkülönültségét és önálló életét, beleértve a jogi személy vagyonának a jogi személyhez való kötöttségét, a jogi személy tevékenységéhez való rendelését tiszteletben tartja és nem saját érdekei szerint használja fel. Az a tag, vagy alapító, aki nem tartja be ezeket a szabályokat és ezzel a - a jogi személy tartozásainak a jogi személy vagyonára történő korlátozásának kedvezményét jelentő - korlátozott felelősséggel visszaél, elveszti ezt az immunitást, amelyet a korlátozott felelősség biztosít számára és a megszűnt jogi személy által ki nem elégített hitelezői igényekért helyt kell állnia (Ptk. 3:2. § (2) bekezdés). Ennek a helytállásnak a terjedelmét a Ptk. nem szabályozza, amiből az következik, hogy a tag, vagy alapító felelőssége teljes, így kisebb vagyoni visszaélés esetén is előfordulhat, hogy az alapító vagy a tag a jogellenesen felhasznált vagyonnál jóval nagyobb mértékű kötelezettségért kell helytálljon. A felelősség körét akként határozza meg a Ptk. hogy a korlátozott felelősséggel való visszaéléssel okozati összefüggésben kielégítetlenül maradó követeléseket érinti.

A Ptk. ezen rendelkezése a társasági jogból ered. A tag felelősségét kiváltó magatartás az általa elkövetett visszaélés a korlátozott tagi felelősséggel és a társasági vagyon feletti korlátozott rendelkezési joggal. Ebben az esetben tehát a korlátozottan felelős tag nem egyszerűen csak tőkéjével járult hozzá a társaság működéséhez, hanem tagsági jogait felhasználva úgy befolyásolja a társaság működését, hogy ez hátrányosan hat a társaság hitelezőinek az érdekeire. A hitelezők pert indíthatnak azzal a taggal vagy alapítóval szemben, aki korlátolt felelősségével visszaélt, a perben azt kell bizonyítaniuk, hogy a tag vagy az alapító a korlátolt felelősségével visszaélt, illetve, hogy emiatt maradtak fenn kielégítetlen hitelezői követelések a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor. Főként ez utóbbi feltételnek – az okozatosságnak - a bizonyítása lehet problémás a hitelezők számára.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések