Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / ELSŐ RÉSZ: A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI – I. CÍM: Általános rendelkezések

I. CÍM: Általános rendelkezések

1. Bevezető a jogi személy szabályozás elé

1.1. Korábbi szabályozás

A jogi személyek jogképessége, jogalanyisága, egységes fogalma - bár már a római jog ismerte az önállósuló jogi személyek egyes formáit (pl. pia causa) - az újabb kori jogfejlődés eredménye.

Az 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) 28-29. §§-ai nagyon vázlatosan és csak töredékesen foglalkoztak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokkal. A korábbi jogszabály számos olyan jogi személy formát tartalmaz, amely napjainkra már kiüresedett, nem található, mint például az állami vállalat. A régi Ptk. eredeti koncepciója a jogi személyek szabályozása körében az 50-es évek politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait tükrözte, majd a szabályozás az évtizedek során folyamatosan változott, az 1990 utáni magánjogi viszonyok alapvető és gyors változásait már csak részben követte. A jogi személyek szabályozása az utóbbi két évtizedben azon az elven nyugodott, hogy általános szabályokra nincs szükség, az egyes jogi személy típusokat pedig külön-külön törvényben kell szabályozni, és az adott típust meghatározó alapvető és a részletszabályokat is – néhány kivételtől eltekintve, mint az alapítvány – külön törvényi szabályokban kell megadni. A régi Ptk. 29. § (1) bekezdés 1. mondata arról rendelkezett, hogy a jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. A gazdasági társaságok, szövetkezet, egyesület, erdőbirtokossági társulás, vízitársulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda, és a további több tucat jogi személy, általános jellegű szabályozására nem került sor.

A 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) ettől a szabályozási koncepciótól alapvetően eltérő modellt valósított meg. A jogi személy egységes és általános fogalmát előtérbe helyezve részletesen szabályozza a jogi személy általános szabályait, és így a részletszabályok megalkotására már csak az adott jogi személy formától függően kell kitérni.. Mivel a Ptk. alapvető koncepciójában tér el a korábban megszokott szabályozástól, így a jogalkalmazás során fog ténylegesen kiderülni, hogy ebben az új szemléletben a jogászok élni tudnak-e nagyobb szabadsággal és a szabályozás centralizáltságából eredő előnyökkel, az előnyt abban az értelemben használva, hogy a jogalkotónak ne kelljen ugyanazon tényállásokat az egyes jogi személy típusoknál külön-külön részletesen szabályozni (például határozatképesség, határozathozatal, képviselet, ellenőrző szerv és hasonlók), és ha az egyes jogi személynél a szabályozás elmarad vagy hiányos, akkor az általános szabályok alkalmazásával ez a szabályozási űr könnyebben kitölthető legyen.

1.2. A jogi személy új szabályainak a felépítése és jellege

A Ptk. három alaptípusát ismeri a jogalanyoknak: 1. az embert, 2. a jogi személyt; 3. és kivételes jelleggel a jogi személy szervezeti egységének jogalanyiságát (3:32-33. §§). A Ptk. utal még a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalanyokra is és ezen szervezetekre is kiterjeszti a jogi személy általános szabályait (3:3. § (3) bek.). A korábbi tervezetekhez képest változást jelent, hogy az ember és a személyiségi jogok szabályozása megmaradt a Ptk. 2. Könyvében, míg a jogi személy joganyaga önállóan, a 3. Könyvbe került. Ez az új 3. Könyv önmagában 406 paragrafusból áll. A 3. Könyv szerkezete a következő: 1. Rész: jogi személy általános szabályai 1-62 .§§; 2. Rész: egyesület 63-87. §§; 3. Rész: gazdasági társaság: 88-324. §§; 4. Rész: szövetkezet 325-367. §§; 5. Rész: egyesülés 368-377. §§; 6. Rész: alapítvány 378- 404. §§; 7. Rész: Az állam részvétele a polgári jogi jogviszonyokban. A 3. Könyv szerkezete a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során megváltozott, és a vállalatcsoport szabályozása az általános szabályok közé került (3:49-3:62. §§), míg korábban önálló részt képezett.

A jogi személy szabályozása kiemelt a törvénykönyvben, külön könyvet képez, terjedelmében a teljes Ptk. mintegy egynegyedét teszi ki. A szabályozás a jogi személy típusok valamennyi alapformáját és a leggyakoribb jogi személy típusokat és altípusokat szabályozza. A jogi személy szabályozás részét képezik a gazdasági társaságokra vonatkozó normák, amelyek egy új környezetben és újra értelmezett szabályozásban újultak meg, visszatérve az üzleti élet anyagi jogi szabályai közé, mint hajdanán, a kereskedelmi jog kodifikációja során. A kereskedelmi társaságok – napjainkra átkeresztelt nevükön gazdasági társaságok – a kereskedelmi jog részét képezték, az üzleti tevékenység feletti közös rendelkezés szervezeti jogát jelentették. A történelmi fejlődés kitérőjének köszönhető az, hogy 1988-ban ez a szervezeti jog elszakadva a kereskedelmi jog anyagi jogi talajától egy önálló szervezeti jogként került kodifikálásra és a régi Ptk. szabályozásaként is ezt a látszat-önállóságot igyekezett előtérbe helyezni. Ezzel szemben a Ptk. a gazdasági társaságokat abban a közegben szabályozza, ahova ténylegesen tartoznak, a vagyon gazdasági hasznosításának egyik speciális eseteként, amikor a vagyon üzleti jellege felett többen diszponálhatnak és az üzleti tevékenységet ezen szabályrendszeren belül gyakorolják.

A Ptk. szabályozása a következő területeket érinti: 1. általános szabályok – ide tartozik annak kimondása, hogy a jogi személy jogképessége mit jelent; 2. a jogi személyiség normatív meghatározása – a jogi személy szervezetisége testesíti meg a jogi személyt; 3. A jogi személy létesítésének közös szabályozása, a jogügyleti létesítés alapszabálya; a normatív rendszer törvényi rögzítése; 4. nyilvántartás és közhitelesség elveinek megfogalmazása és beemelése az anyagi jogi normák közé; 5. jogi személy szervezetére vonatkozó szabályok meghatározása, ezen belül (i) döntéshozó szerv és annak hatásköre, működése; (ii) ügyvezetés és annak jogköre; valamint (iii) ellenőrzés szervei; 6. képviselet szabályai; 7. jogi személy törvényes működését biztosító rendelkezések meghatározása, ezen belül (i) jogi személy határozatainak megtámadása; (ii) könyvvizsgáló; 8. A jogi személyek megszűnésének közös szabályai, ezen belül (i) jogutóddal történő megszűnés és a (ii) jogutód nélküli megszűnés eseteire; végül 9. egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogalanyisága.

1.3 Kapcsolódó szabályozás

A Ptk. III. könyvéhez kapcsolódóan került megalkotásra a 2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, amely a gazdasági társaságokra, a szövetkezetre és az egyesülésre terjed ki.

A jogi személy nyilvántartásba vételére vonatkozó két alapvető törvény a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, amely a gazdasági társaságokra és a cégekre (egyéb gazdálkodó jogalanyokra, akiket a cégjegyzékbe be kell jegyezni) vonatkozó nyilvántartásbeli normákat tartalmazza, valamint az egyesületekre és az alapítványokra, valamint külön jogszabályokban nevesített speciális szervezetekre vonatkozó 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról. A nevezett eljárási törvények és a Kódex fenti rendelkezései közt sokszor eltérés van, melynek feloldása majd a bírói gyakorlatra marad (például a 2011:CLXXXI. törvény szerint az alapítvány esetében az alapítónak kell eljárnia, míg a Kódex szerint az alapítvány képviselőjének).

1.4. Hatály

A 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 9-10. §§-ai szabályozzák a jogi személyekre vonatkozó hatályba lépési rendelkezéséket, a 11. § az egyesület és az alapítványra, a 12-17. §§ pedig a gazdasági társaságok és egyéb cégekre vonatkozó átmeneti szabályait.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések