Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / HETEDIK RÉSZ: AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A POLGÁRI JOGI JOGVISZONYOKBAN

HETEDIK RÉSZ: AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELE A POLGÁRI JOGI JOGVISZONYOKBAN

3:405. § [Az állam jogalanyisága]

(1) Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt.

(2) Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.

3:406. § [Helytállás az állami kötelezettségekért]

Az államot és az államháztartás részét képező jogi személyt a polgári jogi jogviszonyból fakadó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli.

A jogi személyekre vonatkozó terjedelmes szabályozás végén található az a fontos szabály, amely kimondja az állam – amely értelemszerűen a magyar államot jelenti – jogi személyiségét és ezzel jogképességét. Ez a szabály az állam magánjogi jogképességére és jogi tulajdonságára vonatkozik. Jóllehet az állam a legkülönbözőbb szervei, hivatalai, képviselői által rendszeresen lép magánjogi viszonyokba, az esetek döntő többségében mégis vitás, hogy az adott ügyben, az adott igény kapcsán, melyik állami szerv ellen kell fellépni. A törvény egyértelműen meghatározza az államot képviselő személyt, az az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter. Törvények és egyéb jogszabályok további képviseleti jogosultságokat tartalmazhatnak, amelyek az adott törvény és jogszabály alkalmazása körében létesíthetnek képviseleti jogot.

Az állam jogalanyisága, jogi személy mivolta és a magánjogi viszonyokban való fellépése, közjogi működésének korlátai nem mentesíthetik attól, hogy a magánjogi kötelezettségeit teljesítse. Az állam és szervei nem mentesülhetnek tartozások és kötelezettségek alól, azokért helyt kell állniuk. Az állam nem mentesülhet magánjogi kötelezettsége alól azon az alapon, hogy az adott kötelezettségére nincs, nem képzett, vagy nem maradt fedezet a költségvetésben. A szabály közjogi oldalát értelemszerűen nem a Ptk. fogja megadni, miszerint milyen időtávokra és milyen tartalékokat kell az állam és az állami szervek költségvetésébe beépíteni, a törvény szabálya csak azt mondja ki, hogy nem lehetetlenül az állam magánjogi kötelezettsége a törvényi tényállásban megadott okból.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések