Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / XXVII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE /13. Megszűnés után fennmaradó vagyon kérdése

XXVII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

13. Megszűnés után fennmaradó vagyon kérdése

3:404. § [A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona]

(1) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

(2) Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen.

(3) A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(4) A nyilvántartó bíróság a vagyont - a kuratórium és a felügyelőbizottság véleményének figyelembe vételével - az alapítvány céljával azonos célú, ilyen hiányában hasonló célú alapítványnak juttatja. A juttatás elfogadásáról az alapítványnak döntenie kell.

A 3:404. § (3) bekezdést a 2013. évi CCLII. törvény 185. § (29) bekezdése állapította meg.

A 3:404. § (4) bekezdése nem lépett hatályba, a 2013. évi CCLII. törvény 185. § (31) bekezdése miatt.

13.1. Korábbi szabály

A korábbi szabályozás a Civil törvény megalkotásával került bele a régi Ptk-ba, amely szerint a megszűnt alapítvány fennmaradó vagyona – ha arról az alapítvány alapító okirata nem rendelkezik - a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására fordítandó. Mivel a magánjogi alapítványok a magánjog világában keletkeznek, és működnek, a fennmaradó vagyonok államosítására csak akkor célszerű sort keríteni, ha az arra feljogosított nem rendelkezik. Az új szabályok ezt az elvet követik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.2. Fennmaradó vagyon sorsa

Abban az esetben, ha az alapítvány jogutód nélkül szűnik meg, és a hitelezői igények teljes egészében kielégítésre kerültek, és ezt követően a megszűnő alapítványnak még mindig marad vagyona, a vagyon sorsáról gondoskodni kell. Ez a vagyonmaradvány speciális jogutódlást eredményezhet bizonyos ehhez tapadó kötelezettségek körében. A jogutód nélkül megszűnő alapítvány így fennmaradó vagyonára az alapító okiratban kijelölt személy tarthat igényt. Az alapítványhoz csatlakozók, vagy más adományozók annak a ténynek ismeretében juttathatnak vagyont a még működő alapítvány részére, hogy az adományozott vagyon esetleges jövőbeli sorsáról is tudomással bírhattak, hiszen az alapító okirat tartalmazta annak megjelölését, kit illet a fennmaradó vagyon. Ezen érdeket tehát nem sértheti az a megoldás, ha a fennmaradó vagyon nem az eredeti alapítványi célt fogja szolgálni, hanem a kijelölt harmadik személyre száll majd át.

A törvény biztosítja, hogy az alapítvány részére vagyont juttató személyek ne tudjanak hasznot és vagyoni előnyt kovácsolni az alapítvány jogutód nélküli megszüntetésével. Ennek érdekében a szabály azt mondja ki, hogy az alapítvány részére vagyont juttató személy (alapító, csatlakozó, adományozó) és az ő hozzátartozói [lásd 8:1. § (1) bek. 2. pontja] csak akkora vagyont kaphatnak az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén, amekkorát az alapítvány rendelkezésére bocsátottak. Ennek a vagyonnak a meghatározása nem mindig lesz könnyű, tehát annak az összemérése, hogy az eredeti, alapításkor az alapító mekkora vagyont juttatott és megszűnés esetén mekkora vagyoni értéket kapjon. Ha az alapítvány megszűnése következtében történő vagyonkiadás ugyanazt a vagyontárgyat érinti, amit az alapító a létesítéskor az alapítvány részére juttatott, vagy abban az esetben, ha a juttatott vagyon juttatáskori értékét egyértelműen meghatározták, akkor ez viszonylag könnyen meghatározható.

Az alapítvány jogutód nélküli megszüntetése nem szolgálhat ingyenes vagyonszerzési csatornaként, és nem lehet olyan kerülő út, amely révén az alapítói vagyon előbb időlegesen alapítványi vagyonként bújik meg, majd végül kiköt a valós célszemélynél. Ez az alapítvánnyal való visszaélést valósítaná meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.3. Döntés a vagyon jogosultjáról

Ha az alapító okirat nem tartalmaz jogosultat a jogutód nélkül megszűnő alapítvány fennmaradó vagyonára, vagy az nem képes vagy nem akarja a vagyont elfogadni, akkor az alapító joga, hogy a fennmaradó vagyonról döntsön. Törvényi korlátozást jelent ebben az esetben az, hogy a jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonának jogosultja ebben az esetben csak azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület lehet. Ha az alapító nem dönt, vagy az nem tud érvényre jutni, nem tud teljesedésbe menni, akkor a nyilvántartó bíróság jelöli ki a vagyon jogutódját a külön törvény szerint, amely külön törvény a Civil törvény.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések