Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / XXV. CÍM: AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA

XXV. CÍM: AZ ALAPÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA

8. Alapító jogok gyakorlása

3:394. § [Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén]

(1) Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

(2) Ha az alapítvány alapítói jogait nem az alapító gyakorolja, e törvénynek az alapítóra vonatkozó rendelkezéseit az alapítói jogok gyakorlójára kell alkalmazni.

(3) Ha az alapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.

(4) Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására az (1)-(3) bekezdés alapján jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

3:395. § [Az alapítók gyűlése]

(1) Ha több személy együttesen úgy létesít alapítványt, hogy az alapítói jogokat testületben látják el, az alapítók gyűlésére az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az alapítói jogoknak az alapítók gyűlése általi gyakorlása során figyelmen kívül kell hagyni azt az alapítót, aki ismeretlen helyen tartózkodik és alapítói jogai gyakorlásának az erre irányuló felhívás hirdetményi kézbesítése alapján sem tesz eleget.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az alapítói jogokat az alapítvány kijelölt szerve testületként gyakorolja.

3:396. § [Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása]

Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.

8.1. Korábbi szabályok

Az alapítót megillető jogokat és azok gyakorlásának részletes szabályait a 1959-es Ptk. nem tartalmazta. Újdonság, hogy több alapító esetén az alapítók eltérhetnek az együttesség szabályától, az alapítók testületként is eljárhatnak és testületi módon hozhatják meg döntéseiket. Ezen túlmenően az alapító jogok átruházhatókká váltak, így az alapító jogok vagyonjogi jellemzőkkel bővültek.

8.2. Alapítói jogok

Az alapítvány alapítóját számos jog illeti meg, amellyel az alapítvány működését és tevékenységét befolyásolni, irányítani tudja, ezért az alapító az alapítványi szervezet része. E tételt számos jogász nem tudta elfogadni, de végül a Ptk. ezt a koncepciót valósította meg. A szabályozás indoka, hogy az alapító hozza létre az alapítványt, és vagyonának egy részét önként ruházta át az alapítványra a célmegvalósítás reményében.

Az alapítói jogokkal kapcsolatban az alapító halála, vagy jogutód nélkül megszűnése számos esetben okoz problémát, vagy az az eset, amikor az alapító egyszerűen már nem kíván, nem akar az alapítványi ügyekkel foglalkozni; kérdés, hogy ezen esetekben ki gyakorolja az alapítói jogokat. A már nem élő, létező vagy passzív alapító el tudja lehetetleníteni az alapítványt, ezért tűnt célszerűnek rugalmas szabályozást alkotni. Az alapítói jogok gyakorlását az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére is biztosítja a Ptk..

8.3. Alapítói jogok átruházhatósága

Az alapítói jogok a Ptk. új szabálya alapján átruházhatók és az átruházási jog a mindenkori alapítót illeti meg, tehát a származékos alapítót is. Az átruházás törvényi előfeltétele, hogy az alapító az alapító okiratban az alapítvány részére vállalt vagyoni juttatását teljesítse. Az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére is kinevezheti jogutódját. Ez a kijelölés speciális jogutódlás és kívül esik az öröklésen. Tehát meg kell különböztetnünk az alapítói jog átruházhatóságát az alapítói jog gyakorlójának kijelölésétől, ez két különböző ügylet, az utóbbi a régi Ptk. alapján ismert volt.

8.4. Alapítói jogok alapítványi szervre történő delegálása

A jogátruházás és jog gyakorlójának kijelölése mellett a Ptk. ismeri azt a harmadik esetet is, hogy az z alapító dönthet úgy is, hogy egyes alapítói jogok gyakorlását valamelyik alapítványi szervre ruházza át, vagy egyes alapítói jogok gyakorlására külön szervet hoz létre. Kijelölheti a kuratóriumot, a felügyelőbizottságot vagy létrehozhat tanácsadó vagy kijelölő testületet vagy más – ellenőrzéssel vagy egyéb feladattal – felruházott szervet. Az alapítónak az ilyen jogátruházást alaposan át kell gondolnia és a részleteit az alapító okiratban kell lefektetnie. A joggyakorlás átruházásáról szóló döntésnél ügyelni kell a lehetséges érdekkonfliktusok kezelésére is.

A törvény kógens normában fogalmazza meg azt a tilalmat, hogy az adott alapítói jog gyakorlására kijelölt alapítványi szerv saját magával, tagjaival kapcsolatos alapítói jogok gyakorlására nem jogosult, például a kuratórium tagjai nem nevezhetik ki magukat tagnak és nem dönthetnek saját díjazásukról, illetve nem láthatják el saját maguk ellenőrzését. Az adott alapítvány működésétől függően célszerű lehet az alapítói jogokat (az irányító, az ellenőrző és az információs jogokat) szétosztani az egyes alapítványi szervek között. Ha nem élt az alapító ezzel a jogával, és nem delegálta a jogát, és nincs megfelelő személy vagy szerv, illetve a kijelölt szerv esetében a törvényi összeférhetetlenség vagy kizárás esete forog fenn, az alapítói jogokat – akár eseti jelleggel is – a nyilvántartó bíróság gyakorolja. Ez nem azt jelenti, hogy a bíróságnak kell döntést hoznia, hanem elsődlegesen arra kell törekednie, hogy az alapítvány részére megbízható és gondos alapítót jelöljön ki. A bírósági kijelölés akár ideiglenes jellegű is lehet.

8.5. Együttesség vagy többségi elven alapuló döntéshozatal

Ha az alapítványt több alapító hozta létre, akkor az alapítói jogok gyakorlása együttesen illeti meg az alapítókat, amely jogi kötöttség sok esetben technikai és jogi nehézségekhez vezethet. Ezért a törvény lehetővé teszi, hogy már az alapítvány létesítésekor, de akár később, az alapító okirat módosításával az alapítók akként döntsenek, hogy jogaikat nem együttesen, hanem testületben, a többségi elv alkalmazásával gyakorolják. A törvény utal arra, hogy a testület működésének példájaként választhatják az egyesületi szabályokat is, de az adott esetben az alapítók maguk is alkothatnak részletes szabályokat a döntések meghozatalára az alapító okiratban. A többségi döntéshozatalnak is vannak hátrányai, de általában jobban szolgálja az alapítvány folyamatos és zökkenőmentes működését.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések