Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / XXIV. CÍM: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT

XXIV. CÍM: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT

7. Az alapítvány alapító okirata

3:391. § [Az alapító okirat tartalmi elemei]

(1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein kívül az alapítvány alapító okiratában meg kell határozni

a) az alapítvány határozott vagy határozatlan időre történő létesítését, határozott időre történő létesítésnél a határozott időtartamot;

b) az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait;

c) a kuratóriumi tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre szóló voltát, határozott idejű kuratóriumi tagság esetén a határozott időtartamot, továbbá a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; és

d) a kuratóriumi tagsági díjazás megállapításának szabályait.

(2) Az alapító okirat szükség szerint rendelkezik

a) az alapító jogainak meghatározott alapítványi szerv hatáskörébe utalásáról;

b) az alapítói jogok átruházásának szabályairól;

c) az alapítványhoz való csatlakozásnak vagyoni juttatás fejében történő megengedéséről, annak feltételeiről és a csatlakozót megillető alapítói vagy egyéb jogokról;

d) gazdasági tevékenység folytatásáról és ennek kereteiről;

e) az alapítványi szervek hatásköréről és eljárási szabályairól;

f) az alapítók gyűlésének létesítéséről és e gyűlés működési szabályairól;

g) az e törvényben nem nevesített alapítványi szervek létesítéséről, eljárási szabályainak meghatározásáról, tagjainak kinevezéséről, visszahívásáról és javadalmazásáról;

h) az alapítvány képviseletének részletes szabályairól, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlójának a meghatározását;

i) a kedvezményezettek körének meghatározásáról, illetve a kedvezményezett személyek megjelöléséről, továbbá a kedvezményezetteket megillető szolgáltatásról és jogokról;

j) az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezésről.

(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja.

3:392. § [Az alapító okirat értelmezése]

Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az alapítvány célja megvalósuljon.

3:393. § [Az alapító okirat módosítása]

(1) Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

(2) Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy - ha az alapítványhoz csatlakozás történt - az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

A 3:391. § (3) bekezdést a 2013. évi CCLII. törvény 185. § (27) bekezdése iktatta be.

7.1. A korábbi szabályozás

A régi Ptk. csak nagyon röviden határozta meg az alapítvány alapító okiratának elemeit [74/B. §, 74/C. §], ezt a Ptk. lényegesen kibővítette.

7.2. Alapító okirattal szembeni követelmények

A Ptk. a régi Ptk.-nál részletesebben szabályozza az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit és tekintettel arra, hogy számos nem jogász alkalmazója is lesz a törvénynek, ad egy olyan listát, amely ötleteket adhat a jövőbeli alapítóknak, hogy milyen kérdéseket rendezzenek, rendezhetnek még az alapító okiratban.

Kötelező tartalmi eleme az alapító okiratnak az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának a meghatározása. Az alapítónak rendelkeznie kell a kuratóriumról, annak tagjairól, a tagokat érintő kizárási és összeférhetetlenségi szabályokról, amelyek a jogi személyre vonatkozó általános szabályokra is korlátozódhatnak, de amelyeket az alapító tovább is bővíthet. Rendelkeznie kell az alapítónak továbbá a kuratóriumi tagok megbízatásáról, annak időtartamáról és díjazásukról vagy annak ingyenes jellegéről. Előfordulhat, hogy az alapító által kijelölt személy nem vagy nem mindegyik vállalja el a felkérést, a kuratóriumi tagságot, ezért célszerű ezt előre megbeszélni, vagy ezt is indokolt lehet az alapító okiratban rendezni, például további pótszemélyek megjelölésével vagy más módon. Álláspontunk szerint az 5/2006. közigazgatási jogegységi határozat nem alkalmazandó a törvényre, a törvény rendelkezéseivel nem egyeztethető össze.

7.3. Opcionális tartalmi elemek

Amint említettük, a laikus jogalkalmazók segítéséül a törvény példálódzó módon felsorol olyan további kérdéseket is, amelyeket az alapító az alapító okiratban szabályozhat, utalva ezzel is arra a megnövekedett szabadságra, ami az alapítót megilleti az alapítvány belső szervezetének kialakításában is. Hangsúlyozzuk, a törvényi felsorolás nem kizárólagos jellegű, a törvényalkotók által fontosabbnak tartott eseteket tartalmazza csupán. Az új alapítványi szabályozás is alapvetően diszpozitív a jogi személy belső viszonyainak kialakítása terén, ezért a törvényben felsorolt tárgyakhoz képest az alapítónak meglehetősen nagy szabadsága van az alapítvány szervezetének és működésének kialakításában.

7.4. Az alapító okirat értelmezése

A törvény további újdonsága, hogy külön értelmezési szabályt tartalmaz a nem egyértelmű vagy nehezen értelmezhető okirati rendelkezések feloldására. Ez a szabály egyben segít a létesítő ügylet értelmezésénél is, és az akarati elv elsőbbségét mondja ki, az alapítványi cél érvényre juttatása érdekében.

7.5. Alapítvány vagyonának a kezelése és felhasználása

A törvény különbséget tesz az alapítványi vagyon kezelése és az alapítványi vagyon felhasználása között. Az alapítónak döntenie kell arról is, hogy az alapítványi cél megvalósítására az alapítvány magát az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyont is felhasználhatja, vagy csak ennek a vagyonnak a gyümölcseit fordíthatja működésére és tevékenységének végzésére. De nem kizárt és lehetőség van arra is, hogy az alapító ezt a kétfajta vagyon-felhasználási módot valamilyen módon keverje, kombinálja. A vagyont érinti az a kérdés is, hogy az alapító jogosult abban dönteni, hogy a kuratóriumi tevékenységért jár-e díjazás, és az milyen összegű, de e döntési hatáskört átruházhatja más alapítványi szervre is, például a felügyelőbizottságra vagy egy erre a célra létesített külön bizottságra.

7.6. A vagyon védelme

A törvény védi az alapítvány vagyonát az alapítótól annyiban, hogy a vagyon nem szállhat vissza rá. Így az alapító okirat módosítása nem eredményezheti az alapítványi vagyon elvonását, csökkentését vagy alapító részére történő visszajuttatását. Ehhez a vagyonvédelemhez kapcsolódó szabály kimondja, hogy az alapítvány célja - fő szabály szerint - nem is módosítható. Az alapítványi cél módosítására csak kivételes esetben kerülhet sor, és akkor is feltételhez kötött, ha az eredeti cél megvalósult vagy lehetetlenné vált és az új célra maradt még elegendő vagyon. A törvény ezekben a kivételes esetekben abból indul ki, hogy a jogi személy túlélheti célját, és a forgalom biztonságát, a hitelezők és harmadik személyek igényeit jobban védi, ha ezt követően továbbra is életben tud maradni, azzal a megoldással szemben, mikor jogutód nélkül meg kellene szüntetni. Az alapítványi cél módosítása adott esetben új csatlakozó belépésével és utólagos vagyonjuttatással összekötve is megtörténhet, de alapítványok egyesülésével is megoldható.

7.7. Szervezeti egység jogi személyisége

A Ptk. eredeti szövegét utólag kiegészítette a Ptké., amelynek következtében a Ptk. 3:32. § feltételei alapján önálló jogi személynek nyilvánítható az alapítvány adott szervezeti egysége.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések