Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / XXIII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY LÉTESÍTÉSE VÉGINTÉZKEDÉSSEL

XXIII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY LÉTESÍTÉSE VÉGINTÉZKEDÉSSEL

6. Alapítvány létesítése végintézkedéssel

3:388. § [Alapítvány létesítése végintézkedéssel]

(1) Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit.

(2) Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el.

(3) A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

(4) Az alapítvány nyilvántartásba vétele ügyében eljáró személy jogosult a vagyon érdekében eljárni és köteles annak megóvása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

3:389. § [Alapítvány létesítése meghagyással]

(1) Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti.

(2) Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.

3:390. § [A végintézkedéssel létesített alapítvány meghiúsulása]

(1) Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben tett közérdekű célú alapítvány nem jön létre, az örökhagyó juttatása közérdekű meghagyásnak minősül, és az alapítványnak szánt vagyont a meghiúsult alapítvány céljának megvalósítása érdekében kell kezelni.

(2) Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben nem közérdekű célra tett alapítvány nem jön létre, az így érintett vagyon a hagyaték részét képezi.

6.1. Korábbi szabályozás

A régi Ptk. 74/D. § -ából lehet azt kiolvasni, hogy alapítvány végrendeletben is lehet létesíteni. A szabályok már nem tartalmazták annak részleteit, hogyan és miként kell és lehetett ezt megtenni. Az új szabályozás ezt pótolta.

6.2. Halál esetére szóló létesítés

Az alapító halála esetére is létesíthet alapítványt, amely alapítvány majd halála után fog létrejönni. Ha az alapító hagyatékát részben vagy egészben egyben kívánja megőrizni halálát követően is, ez egy megfelelő jogi megoldás lehet. Az alapító hagyatékának ezt a részét az alapító halála esetére létesített alapítvány kapja, az alapítói vagyonjuttatás végintézkedésen alapuló juttatásnak minősül. A végintézkedési lehetőségek közül csak írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben lehetséges az ilyen típusú alapítványrendelés, halál esetére szóló ajándékozás ügyleti formájában nem. A végintézkedésnek tartalmaznia kell a létesítendő alapítvány alapító okiratát, értelemszerűen annak minden kötelező elemével együtt. Az alapítvány nyilvántartásba vételére csak az alapító halála után kerülhet sor, ezért a törvény meghatározza azokat a személyeket, akik eljárhatnak az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárásban. Ha az alapító által kijelölt kuratóriumi tag nem vállalja ezt a feladatot, a bíróság ügygondnokot rendel ki az alapítvány nyilvántartásba vételére.

6.3. Alapítvány nyilvántartásba vétele

A halál esetére történő alapítványrendelésnél az alapítvány, mint önálló jogi személy az alapító-végrendelkező halálát követően jön létre. Jóllehet az alapítói ügyletet az alapító a végrendeletbe belefoglalta, de annak bírósági nyilvántartásba vételére még nem került sor. Az alapító halála időpontjában viszont még nem létezik ez az alapítvány, így az öröklési szabályok szerint nem tud, nem képes örökölni. A hagyaték ipso iure az örökhagyó halálával száll át a jogutódra, örökösre és ennek a problémának az áthidalására került be a törvénybe az a szabály – a főszabálytól, a nyilvántartásba vétellel való létrejöveteltől, eltérve -, hogy az alapítvány, ha azt a nyilvántartó bíróság bejegyzi, az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Természetesen az alapítvány létesítését tartalmazó ügyletnek, mint végrendeletnek érvényesnek és hatályosnak kell lennie, az öröklési jog szabályai ugyanúgy alkalmazandók, mint bármely más végrendelet vagy öröklési szerződés esetében. A törvény arra is lehetőséget biztosít, hogy házastársak közös végrendeletben hozzanak létre alapítványt [lásd 7: 23. §].

6.4. Meghagyás útján történő alapítványlétesítés

A halál esetére szóló alapítványrendelés különleges és újonnan megalkotott esete a meghagyás formájában történő alapítvány-létesítés. Ebben az esetben az alapító-örökhagyó végintézkedésében a vagyonát érintő meghagyást rendel, amely meghagyásnak az a tárgya, hogy a meghagyás kötelezettje hozzon létre egy a végrendelkező által meghatározott alapítványt. A meghagyás teljesítéseként létesítendő alapítvány alapítója már nem ő, a végrendelet megalkotója lesz, hiszen ő csak ezt a kötelezettséget szabta a meghagyással terhelt személyre, hanem a meghagyás kötelezettje, azaz a végintézkedés valamelyik jogosultja [lásd: 3:33. §].

A meghagyásból születő alapítvány esetében a szellemi alapító, az alapítvány kiötlője és annak elindítója, az alapítványi vagyon megteremtője és az alapítvány tényleges alapítója, aki az örökhagyó halála után az alapítványi ügyletet és a vagyonjuttatást teszi, személyükben elválnak. Az alapítói jogokat értelemszerűen ez utóbbi jogosult gyakorolni, az alapítvány kiötlője megmaradhat az alapító okirat emlékezetében. Ha a kijelölt alapító nem teljesíti az örökhagyó alapítványrendelését, a bíróság erre irányuló perben ítéletével pótolja és hozza létre az alapító okiratot, és kötelezi a meghagyás kötelezettjét a vagyon juttatására, az alapítvány részére történő átadásra.

6.5. Lehetetlenülés következményei

Ha a végrendeletben rendelt alapítvány bármilyen okból nem tud létrejönni, akár jogi akadály, érvénytelenség vagy egyéb körülmény folytán, vagy az öröklési vagy más, például nyilvántartási szabályok miatt, a hatályos szabályozással egyezően az alapítványrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, ha az alapítvány célja közérdekű lett volna. Magáncélú alapítványrendelés esetében pedig az alapítványnak szánt vagyon a hagyaték részét képezi, és az örökösöket illeti. Ilyen esetekben – mivel nyilvánvaló az örökösök és az örökhagyó közti érdekellentét – különös óvatossággal kell eljárni a bíróságoknak.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések