Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / HATODIK RÉSZ: ALAPÍTVÁNY /5. Az alapítvány vagyonának kezelése

XXII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, VAGYONA

5. Az alapítvány vagyonának kezelése

3:384. § [Az alapítvány vagyonának kezelése, védelme]

(1) Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.

(2) Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.

3:385. § [A kedvezményezett]

Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy - az alapító okirat rendelkezése hiányában - az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.

3:386. § [Az alapító és hozzátartozója mint kedvezményezett]

(1) Az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.

(2) Az alapító és a csatlakozó hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.

3:387. § [A kedvezményezett alapítvánnyal szemben támasztható igényei]

A kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az alapítvánnyal szemben, kivéve, ha

a) az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon meghatározza; vagy

b) a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta.

5.1. Korábbi szabályozás

A régi Ptk. az alapító okirat részeként sorolta fel, hogy az alapítványnak rendelt vagyon felhasználásának módját az alapítónak kell meghatároznia. A bírói gyakorlat fejlesztette tovább ezt a rövid szabályt. [Lásd Lomnici: i.m. 170. és skk.o.]

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.2. Vagyonkezelés szabályai

Az alapítvány alapító okiratának kötelező eleme, hogy az alapító a vagyon kezelésének szabályait megállapítsa. A vagyonkezelés tekintetében az alapítónak kell azt meggondolnia, miként tervezi és miként rendelkezik a vagyon felhasználásáról. Az alapító dönthet úgy, hogy a juttatott vagyont részben vagy egészben az alapítványnak meg kell őrizni és csak a vagyon gyümölcsei, kamatai használhatók fel a tevékenységhez, de dönthet akként is, hogy maga az alapítványi vagyon is felélhető az alapítvány által. Az is elképzelhető megoldás lehet, hogy az alapító a vagyonkezelés körében az alapítványi szervek működési, adminisztrációs költségeit maximalizálja meghatározott százalékban vagy összegben. A törvény az alapító okirat kötelező tartalmának jelöli meg a vagyonfelhasználás módozatának meghatározását. Ilyen és hasonló alapítói rendelkezések ellenőrzése miatt is célszerű felügyelő bizottság létesítése.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.3. Kedvezményezett

A törvény meghatározza az alapítványi kedvezményezett fogalmát. A kedvezményezett az alapítvány gazdasági jogosultja, az alapítványi vagyonfelhasználás, alapítványi szolgáltatás, kifizetés valós címzettje, a vagyon felhasználásának cél szerinti alanya. A kedvezményezett az alapító döntése alapján jogokat kaphat, továbbá fontos, hogy a kizárási és összeférhetetlenségi szabályok érvényesülni tudjanak a vagyon jogszerű felhasználása miatt. A kedvezményezett abban az esetben tudja az alapítványi juttatást perrel kikényszeríteni, ha a törvényi konjunktív feltételei fennállnak. Az alapítványi kedvezményezett legtöbbször nem egy konkrét személyt jelent, hanem azon esetleges személyi kör körülírását, akinek vagy akiknek juttatott vagyon az alapítványi cél megvalósítását jelenti.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.4. Kedvezményezett részére szóló juttatás

Az alapítvány részéről a kedvezményezettnek nyújtott szolgáltatás lehet ingyenes, de lehet részben vagy egészben visszterhes is, ezt szintén az alapító jogosult eldönteni. Az alapítványi szolgáltatásra célszerű a feleknek, az alapítványnak és a kedvezményezettnek szerződést kötni. Az írásban megkötött támogatási szerződés az alapítvány nevében eljáró kuratóriumi tagok felelősségének megítélése és gondos eljárásának a biztosítása miatt is ajánlandó.

Vissza a tartalomjegyzékhez

5.5. Az alapítványi vagyon védelme

Az alapítvány vagyonát a törvény elsődlegesen magától az alapítótól védi, hiszen kimondja, az alapítói vagyonjuttatás nem vonható vissza; sem közvetlenül, sem kerülő úton – harmadik személy által – nem juthat vissza a vagyon az alapítóhoz. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy az alapító az alapítvány kedvezményezettje legyen abban az esetben, ha az alapítvány célja az alapító tudományos vagy művészeti alkotásainak gondozása. A törvényi szűkítés a szerzői jogokkal védett javakhoz képest kifejezetten a tudományra és a művészetekre korlátozódik, ez tudatos korlátozás, tehát kiterjesztő értelmezésre nincs mód. Természetesen más, az alapítót megillető szerzői jogok kezelésére is létesíthető alapítvány, de nem az alapító kedvezményezetté tételével. Újabb alapítványi célként kapott elismerést az a lehetőség, hogy a törvény által meghatározott szolgáltatások tekintetében, nevezetesen: gondozás, tartás, iskoláztatási költségek viselése címén az alapító és a csatlakozó hozzátartozói kedvezményezettjei lehetnek az alapítványnak, az ilyen vagyonfelhasználás megengedett. Ez a rendelkezés lényegében családi alapítvány létesítését teszi lehetővé, amellyel a család tagjainak tartása, nevelése, iskoláztatása akár több generáción keresztül biztosíthatóvá válik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések