Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / HATODIK RÉSZ: ALAPÍTVÁNY /4. Csatlakozó és csatlakozás az alapítványhoz

XXII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, VAGYONA

4. Csatlakozó és csatlakozás az alapítványhoz

3:383. § [Csatlakozás az alapítványhoz]

(1) Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet.

(2) Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.

4.1. Korábbi szabályozás

A régi Ptk. nem ismerte a csatlakozó fogalmát. A törvény csak azt a szabályt tartalmazta, hogy az alapító rendelkezhet arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni vagy sem, ebből fejlődött ki a nyitott és a zárt alapítvány megkülönböztetése.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.2. A csatlakozó

Az alapító mellett a törvény nevesíti az alapítványi csatlakozót, aki a már létező alapítvány részére juttat vagyont. Az alapítványhoz történő csatlakozás feltételeit az alapító okiratban kell az alapítónak meghatároznia. Ha az alapító okirat kifejezetten nem tartalmazza a csatlakozás lehetőségét, az alapítvány jellege alapján döntendő el, hogy az alapító által szabott feltételek nélkül van-e lehetőség csatlakozásra, nyílt vagy zárt alapítványról van-e szó, és a csatlakozás megengedett-e vagy sem.

Az alapító a csatlakozónak az alapító okiratban meghatározott jogokat biztosíthat, ezzel is vonzóbbá teheti a csatlakozást. A Ptk. alapján arra is van lehetőség, hogy a csatlakozó az alapító döntése szerint az alapítót megillető jogokat is szerezhessen. Ez utóbbi esetben a csatlakozó – az alapító okirat ellenkező kikötésének hiányában – az alapítóval (alapítókkal) együttes joggyakorlásra jogosult, de ekkor már nem csatlakozó lesz, hanem alapítói státuszt gyakorló személy (utólagosan válik alapítóvá). Az alapító döntésétől függően a csatlakozó az alapítvány működésébe is bele szólhat, ha megfelelő jogokat kap, akkor befolyásolni képes az alapítvány működését.

Ezzel a szabállyal a Ptk. a vagyonukat vesztett alapítványok tőkésítésének előmozdítását kívánja lehetővé tenni, ha a csatlakozás fejében a csatlakozók az alapítvány érdemi működésébe is bele tudnak szólni, akkor nem csak az alapítvány képes túlélni a vagyonvesztést, hanem a csatlakozó is élvezheti és gyakorolhatja az őt megillető jogokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések