Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / HATODIK RÉSZ: ALAPÍTVÁNY /3. Az alapítvány létesítése

XXII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, VAGYONA

3. Az alapítvány létesítése

3:380. § [Alapítvány létesítése több alapító által]

(1) Több személy együttesen is létesíthet alapítványt.

(2) Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.

3:381. § [Az alapításra vonatkozó jognyilatkozat visszavonása]

Az alapító a nyilvántartásba történő bejegyzés jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza az alapításra vonatkozó jognyilatkozatát.

3:382. § [A vagyoni juttatás teljesítése]

(1) Az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni.

(2) Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra.

(3) Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra.

(4) Ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a nyilvántartó bíróság - a kuratórium bejelentése alapján - az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

(5) Az alapítói jogok felfüggesztése nem mentesíti az alapítót az alapító okiratban vállalt kötelezettségei alól.

3.1. A Ptk. előtti állapot

A korábbi törvényi szabályozás szerint alapító okirattal lehet alapítvány létrehozni, amely a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét [1959. évi IV. törvény 74/A. (1)-(2) bekezdés]. Ez az alapelv és szabály változatlanul tovább él, némileg eltérő törvényi megfogalmazásban.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.2. Létesítés elemei

A Ptk. 3. Könyvének jogi személyek létesítésére vonatozó általános rendelkezései az alapítványokra is alkalmazandók; ezért a Ptk. ebben a fejezetben csak az alapítványokra alkalmazandó további szabályokat tartalmazza. Az alapítványt létesítő alapítói jogügyletet írásba kell foglalni. Több alapító esetében az alapítók együttes joggyakorlásra jogosultak, viszont az alapítói jogok gyakorlásának kérdésében az együttességtől eltérően is megállapodhatnak. Az alapítók döntési együttessége azt jelenti, hogy az alapítók minden egyes alapítói intézkedést egyetértésben, mindegyik alapító akaratával megegyezően tudnak csak megtenni, és egyik alapító sem mellőzhető a döntés meghozatalánál, mindegyik alapítónak közre kell működni a döntésben. A törvénynek ez a szabálya is diszpozitív jellegű, az alapítók az együttesség követelményétől eltérhetnek, amely adott esetben a könnyebb döntéshozatalt szolgálhatja, az alapítók egymás közti viszonylatukban kiköthetik a többségi elv alapján történő döntéshozatalt, vagy az egyik alapító felhatalmazásával egyszerűsíthetik az együttesség követelményét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.3. Visszavonás korlátozása

A korábbi szabályozással egyezően a Ptk. továbbra is korlátozza az alapítvány létrehozására irányuló jognyilatkozat visszavonását. Kimondja, hogy az alapítványt létesítő jogügylet visszavonására csak a nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedését megelőzően kerülhet sor, illetve több alapító esetén szintén valamennyi alapító által együttesen. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapító okirat sem tartalmazhat erre irányuló kikötést, melynek oka az alapítványnak az alapítótól elkülönült, sajátos jogi helyzete.

Vissza a tartalomjegyzékhez

3.4. A vagyonjuttatás szabálya

Az alapítvány részére a létesítés kapcsán juttatandó vagyonra a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok alkalmazandók; minimális vagyonnagyságot a törvény az alapítvány esetében nem határoz meg és a korábbi bírói gyakorlat sem követhető ezen a téren. A bíróság a nyilvántartásba vétel során csupán azt vizsgálja, hogy az alapítvány célját szolgáló, illetve a közfeladat ellátására elegendő vagyon áll-e rendelkezésre. Ennek oka, hogy néhány százezer forinttal nem lehet életképes és tartós tevékenységet megvalósító alapítványt létesíteni, ilyen vagyon az egyesületek alapításához elegendő csupán.

A törvény részletesen szabályozza az alapítói vagyonjuttatást, annak teljesítésétől teszi függővé az alapítót megillető jogok korlátlan gyakorolhatóságát, és így biztosítja azt, hogy az alapító eleget tegyen a vagyonjuttatási kötelezettségének. Az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítónak át kell ruháznia az alapítvány részére az alapító okiratban rendelt vagyont, hogy az alapítvány képes legyen tevékenységét elkezdeni. A törvény lehetővé teszi, hogy az alapító több évre, éveken keresztül vállalja újabb és újabb vagyon juttatását, de ebben az esetben el kell határolni az induló alapítványi tőke juttatást a többi vagyonjuttatástól. Annak sem látjuk akadályát, hogy az alapító az alapítvány működésének megkezdését követően újratőkésítse az alapítvány, újabb tőkével erősítse. A vonatkozó szabálynak az is célja, hogy egyértelműen elhatárolja az alapítvány részére történő, szintén ingyenes vagyonjuttatást az ajándékozásra vonatkozó szabályoktól. Ha az alapító nem, vagy csak részben teljesíti kötelezettségét, a nyilvántartó bíróság felfüggesztheti az alapító alapítói jogainak gyakorlását. A törvény az alapítvány kuratóriumának kötelezettségévé teszi, hogy az alapítótól az alapítvány részére a vagyoni juttatás kikényszerítse; e kötelezettség elmulasztása súlyos jogszabálysértésnek minősül.

A korábbi Ptk. rendelkezéseitől eltérően a Ptk. a vagyonjuttatás körében nem szól külön a nyílt és a zárt alapítványról, így az alapítvány jellegétől függetlenül az alapító kötelezettségévé teszi az alapítványi cél megvalósításához szükséges vagyon rendelkezésre bocsátását. De ez még nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az alapító „nyílt” alapítványként létesítse az alapítványt és lehetővé tegye, hogy más személy is juttasson vagyont az alapítvány részére.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések