Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / HATODIK RÉSZ: ALAPÍTVÁNY /XXII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, VAGYONA

XXII. CÍM: AZ ALAPÍTVÁNY FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, VAGYONA

2. Az alapítvány fogalma

3:378. § [Az alapítvány fogalma]

Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.

3:379. § [Az alapítvány tevékenységének korlátai]

(1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.

(2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(3) Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.

2.1. Cél és vagyon kapcsolata

A jogi személy alapítvány az alapító okiratban meghatározott célt vagyonának felhasználásával valósítja meg. A célt, a juttatott vagyon mértékét, az alapítvány szervezetét az alapítónak kell meghatározni, ezek az alapítvány legfontosabb jellemzői. Az alapító egyéb kérdéseket is szabályozhat az alapítvány alapító okiratában, melyre a [3:391. § (2) bekezdés] kapcsán később visszatérünk.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.2. Alapítvány lehetséges céljainak bővülése

A korábbi szabályozástól eltérően az alapítvány nem csak tartós közérdekű célra, hanem – néhány kivétellel – lényegében bármely célra, tehát magáncélra is létesíthető, a célnak azonban tartósnak kell lennie. A Ptk. ezzel a szabályozással lehetővé teszi a családi alapítvány létrehozatalát. A célokat illetően az egyik korlátozás az, hogy alapítvány gazdasági tevékenység céljából nem létesíthető, gazdasági tevékenységet csak célja megvalósításával összefüggésben – azaz nem elsődlegesen – végezhet. A gazdasági tevékenység másodlagosságát érintően az egyesületnél írottak az alapítványra is értendők, hasonlóan az egyesületre vonatkozó szabályozáshoz, az alapítvány esetében is csak a céllal közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység folytatására van lehetőség. A válaszható alapítványi célok másik jelentős korlátját jelenti, hogy a kiválasztott cél nem szolgálhatja az alapító, a csatlakozó és a törvényben meghatározott további személyek érdekeit. A Ptk. külön nem mondja ki, de értelemszerűen külön törvényi tilalom hiányában jogellenes és nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző tevékenységre sem létesíthető alapítvány. Ez következik a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokból is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.3. Közvetlen célmegvalósítás követelménye

Az alapítvány közvetlenül valósítja meg célját, azaz a vagyonmozgásnak, az alapítványi vagyon felhasználásának az alapítványi célt kell szolgálnia, a célra közvetlenül kell a vagyont felhasználni. Ez a követelmény azért fontos, mert a törvény így biztosítja a vagyonfelhasználás ellenőrizhetőségét, annak jogszerűségét, valamint teljesülését. A vagyonfelhasználás közvetlenségének elvéből következik, illetve a közvetlenség elvét fogalmazza meg az a szabály, hogy az alapítványnak tilos további alapítványt létesítenie, tilos csatlakoznia más alapítványhoz, hiszen ilyen jellegű vagyonfelhasználások esetében az alapítványi vagyon cél szerinti felhasználása nem igazolható, hiszen más jogalanyra marad annak végrehajtása. Más alapítvány részére is csak akkor lehetséges vagyon juttatása, ha a cél megvalósítása és cél szerinti felhasználása ezzel közvetlenül igazolható.

Vissza a tartalomjegyzékhez

2.4. Alapítványi vagyon védelme

Az alapítvány életét, az alapítványi vagyon védelmét szolgálja a Ptk.-nak az a szabálya is, amely tiltja, hogy az alapítvány korlátlan felelősségű tagja legyen más jogalanynak, így más jogalany működése, tevékenysége révén az alapítvány vagyona nincs közvetlen veszélynek kitéve.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések