Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Harmadik könyv: A jogi személyek általános kérdései / HATODIK RÉSZ: ALAPÍTVÁNY

HATODIK RÉSZ: ALAPÍTVÁNY

1. Bevezető

1.1.

Az alapítvány szabályait a Ptk. jogi személy könyvének hatodik része tartalmazza. Az alapítvány a Ptk. rendszerében egy olyan jogi személyiséggel felruházott szervezet, amely a rábízott vagyon kezelését és felhasználását az alapító által megadott célra végzi. A többi Ptk-ban szabályozott jogi személy lényegében személyek egyesülésén alapul, az alapítvány klasszikusan vagyonkezelő-szervezet, vagyont-megtestesítő jogalany, némi személyegyesítő jelleg az új szabályozás kapcsán csak több alapító esetében mutatható ki. Az alapítvány lényegében célra rendelt vagyon megszemélyesítése, a vagyon önálló jogalannyá alakítása. A régi Ptk. eredetileg nem tartalmazta az önálló jogi személyiséggel rendelkező alapítványt, csak az 1987-es módosítással került megalkotásra az a néhány rendelkezés, melyet a bírói gyakorlat egészített ki és fejlesztett tovább napjaink alapítványi jogává [lásd Lomnici Zoltán: Az alapítványok és közalapítványok. 5 kiadás. Budapest 2008].

1.2.

A Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok mellett a régi Ptk. szabályozásához képest részletesebben szabályozza az alapítványt és számos változást, újítást tartalmaz. Az új szabályozás átvette az utóbbi huszonöt év alapítványokra vonatkozó bírói gyakorlatából mindazokat a normákat, amelyek továbbélését a jövőre nézve szükségesnek tartja. A Ptk. normáit kiegészítik a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.), továbbá a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Civil eljárási törvény). A korábbi bírói jog, mind az eseti döntésekben megfogalmazott elvek, mind az általánosságban rögzített állásfoglalások a jövőben alapvetően már nem alkalmazandók. A törvény alapítványi szabályai eltérő alapelvre épülnek, az alapítót nagy fokú szabadság illeti meg az alapítvány kialakítása, működtetése és ellenőrzése terén.

1.3.

Az alapítvány a Ptk. szerint jogi személyként és nem jogi személyként egyaránt létesíthető, ez utóbbi az úgynevezett jogügyleti alapítvány, amelyet kötelmi jogi alapon lehet alapítani a Ptk. alapján a továbbiakban is. Ez a kötelmi jogi alapítvány egyoldalú jogügyleten alapul, önálló jogalanyt nem hoz létre, hanem olyan egyoldalú vagyonrendelés, amely a kötelezettségvállalás közérdekű célra néven vált ismertté és él tovább a kötelmi jog szabályai között. Amint a neve is mutatja az ilyen típusú kötelmi jogi vagyonrendelés csak közérdekű célból létesíthető [lásd 6:589-592. §§]. Az alapítvány az alapító által meghatározott – a korábbi Ptk. rendelkezéseitől eltérve a Ptk. szerint már nem csak közérdekű - célra létesülhet, az alapítvány jogi jellegét, jogi jellemzőjét mint jogi személy, önálló jogalanyiságát az önálló szervezet adja meg [lásd 3:4. § (1) bekezdés].

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések