Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második könyv, Harmadik rész: Személyiségi jogok / Általános szabályok és egyes személyiségi jogok: 1-3. rész /3. A közéleti szereplő személyiségi jogának védelme

XI. cím: Általános szabályok és egyes személyiségi jogok: 1-3. rész

3. A közéleti szereplő személyiségi jogának védelme

2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]

A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

A rekodifikációig a Ptk. a közéleti szereplők (közkeletű néven közszereplők) kapcsán szabályozást nem tartalmazott, az ő személyiségi jogaikra vonatkozó szempontokat a bírói gyakorlat alakította ki. Az új Ptk. azt most sem adja meg, hogy ki is tekinthető közéleti szereplőnek, így e kör meghatározása továbbra is a jogalkalmazás feladata.

Megjegyzés

A Kúria 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozata szerint a közszereplés az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, művészeti tevékenység, megnyilvánulás, amelyet egy meghatározott cél, szűkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki.

Ennek megfelelően az eddigi bírói gyakorlat közéleti szereplőnek minősítette a politikusok mellett a televíziós műsorvezetőket, riportereket, újságírókat, színészeket és rendezőket is.

Az új Ptk. a közéleti szereplők személyiségi jogának védelméről beszél, ugyanakkor fontos látni, hogy az általános jogvédelemhez képest itt egy jelentős szűkítésről van szó.

Megjegyzés

Az új Ptk-t megelőző bírói gyakorlat szerint is "a közszereplőről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröz" [BH 2004.104.].

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis „kiemelkedő alkotmányos érdek az állami és a helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága, valamint az, hogy a polgárok bizonytalanság, megalkuvás, félelem nélkül vehessenek részt a politikai és társadalmi folyamatokban, a közéletben. Ennek ellene hat, ha a törvényhozó büntetőjogi büntetéssel fenyeget minden, a közhatalmat gyakorló személyek és intézmények becsületének csorbítására alkalmas tényközlést és értékítéletet.” [36/1994.(VI.24.) AB határozat]

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések