Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második könyv, Harmadik rész: Személyiségi jogok / Általános szabályok és egyes személyiségi jogok: 1-3. rész

XI. cím: Általános szabályok és egyes személyiségi jogok: 1-3. rész

Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy a korábbi Ptk. a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a személyhez fűződő jogokkal egy szerkezeti egységben, a személyek polgári jogi védelme cím alatt tárgyalta. [régi Ptk. 86-87. §]

Az új Ptk. ezzel a megoldással szakított. Külön, a Második könyv Negyedik részében került elhelyezésre egy utaló szabály, ami didaktikai szempontból is szerencsésebb megoldás, ugyanis a jogterületre vonatkozó speciális jogszabályok mellett az új Ptk-nak már csupán szubszidiárius szerepe van. [új Ptk. 2:55. §]

1. A személyiségi jogok általános védelme

A korábbi Ptk. bár külön címmel nem jelölte, de ott is generálklauzulaként szerepelt az általános személyiségi jogvédelem. [régi Ptk. 75. § (1)-(3) bek.]

Ez az új Ptk-ba lényegében azonos szöveggel került átemelésre azzal a különbséggel, hogy a tiltás mellett most már a jogosultságok felől, a pozitív szempontú megközelítést is tartalmazza. [új Ptk. 2:42. § (1) bek.]

A változás a terminológiát is érintette. Korábban személyhez fűződő jogokról beszélt a törvény, és külön kiemelte, hogy azok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell.

Az új kódex esetében – tekintettel arra, hogy személyiséggel a természetes személyek rendelkeznek – a személyiségi jogvédelem szabályai a természetes személyekről szóló könyvben kerültek elhelyezésre, és a későbbiekben történik visszautalás arra, hogy a jogi személyek személyhez fűződő jogaira, a személyiségi jogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg (pl. emberi méltóság, becsület). [új Ptk. 3:1. § (3) bek.]

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

1.1. Általános jogvédelem

A személyiségi jogok szinte megszámlálhatatlanul sokfélék, ezért felsorolásuk eleve csak töredékes lehet, azokat sem az Alaptörvény, sem a Ptk. nem tartalmazza taxatív módon.

Azért a fontosabb személyiségi jogokat mind a korábbi kódex, mind az új Ptk. egybegyűjtötte, a generálklauzula pedig általánosságban védi a nem nevesített személyiségi jogokat is.

A védelem általánossága azon a generálklauzulán alapul, amely a személyiségi jogok mindennemű megsértését tiltja, nem határozza meg, hogy milyen magatartások tartozhatnak ebbe a körbe. E vonatkozásban a régi Ptk. is meghaladta a korábbi Alkotmányt, amely kifejezett generálklauzulát nem tartalmazott a személyiség védelmére. Ezt a hiányt az Alkotmánybíróság áthidalta és több határozatában is rámutatott, hogy az általános személyiségi jog fogalma az Alkotmányban az emberi méltósághoz való jog formulájában jelenik meg.

1.2. Az emberi méltósághoz való jog mint személyiségi jogi anyajog

Az emberi méltóságot az új Ptk. a nevesített személyiségi jogok köréből kiemelte és az általános jogvédelemnél szerepelteti.

Ez a megoldás nem véletlen, hiszen az emberi méltóságnak a jogalkalmazásban különösen fontos szerepe van. Ez abban áll, hogy „a személyiségi jog anyajoga olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható” [8/1990. (IV. 23.) AB határozat].

Az Alaptörvény is rendelkezik az emberi méltóság védelméről, az emberi méltóság fogalmával több rendelkezésében is találkozunk. Mindjárt a Preambulumban: "Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság", illetve a Szabadság és felelősség fejezet II. cikkében: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg".

Az új Ptk. az emberi méltóság és az abból eredeztetett személyiségi jogok kapcsán abszolút követelményt fogalmaz meg, azokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

1.3. A személyiségi jogsértés kizártsága

Az 1977. évi Ptk. módosítással törvénybe iktatott új szabály szerint a személyhez fűződő jogokat nem sértette az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sértett, vagy veszélyeztetett. A sporttevékenységgel szokásosan együtt járó sérülésbe való beleegyezés nyilvánvalóan nem sértett társadalmi érdeket.

A hozzájárulással kapcsolatban a törvény szűkszavúsága a gyakorlatban gondot okoz.

Lényeges, hogy a hozzájárulásnak mindig határozottnak kell lennie, azaz csak meghatározott személyiségi jogra vonatkozhat, és meghatározott személyhez intézett, konkrét magatartásra vonatkozó nyilatkozatra van szükség. Nem lehetséges tehát, hogy valaki egyetlen nyilatkozatával valamennyi személyiségi jogának megsértéséhez hozzájáruljon.

A civiljog szerint a jogellenességet kizáró általános ok lehet a sértett belegyezése, a jogszabályi engedély, a jogos védelem, illetve a szükséghelyzet. A személyiségi jogokat sértő cselekmény jogellenességét is ezek a körülmények zárhatják ki. A kizáró okok közül a beleegyezést a törvény is kiemeli.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések