Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal

IX. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉGET NEM ÉRINTŐ TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL

A Ptk. a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára a cselekvőképesség korlátozásán túl egyéb jogintézményekről is rendelkezik, így – a nemzetközi jogi normákkal összhangban, a szükségesség és arányosság elvére figyelemmel – utal a támogatott döntéshozatal lehetőségére is. [ET Miniszterek Bizottsága (99) 4 Ajánlás 5. és 6. alapelv: szükségesség és arányosság elve].

Forrás

2:38. § [A támogató kirendelése]

(1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határoz.

(2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki.

(3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.

A támogatott döntéshozatal egy teljesen új jogintézmény, melynek keretszabályait a Ptk. vezeti be. Megjegyzendő, hogy ennek lehetőségére már a kihirdetett, de hatályba nem lépett Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény is utalt.

A támogatott döntéshozatal során egy vagy több – a támogatottal bizalmi viszonyban álló – személy segítséggel látja el az ítélőképességében korlátozott személyt döntései meghozatalában. Az új jogintézmény bevezetésével egyéni szükségleteken alapuló döntési segítség biztosítására kerül sor anélkül, hogy ez az érintett személy cselekvőképességének korlátozásával járna. Vagyis a támogatott döntéshozatal alapján a támogató az érintett személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújt segítséget a támogatottnak., amiből következik, hogy a támogató jognyilatkozata vagy annak elmaradása a támogatott jognyilatkozatának érvényességét nem érinti (2:38. § (3) bekezdés). A támogatót a gyámhatóság gyámügyi eljárás keretében a támogatott személy egyetértésével rendeli ki külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint. A támogatott döntéshozatal részletszabályait a Ptk. éppen azért nem tartalmazza, mert a támogató kirendelése nem érinti a támogatott személy cselekvőképességét, a támogatott továbbra is teljesen cselekvőképes marad és önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot.

Támogató kirendelése a gyámhatóságnál kétféle módon kezdeményezhető. A 2:38. § (1) bekezdése a támogató kirendelésének érintett személy kérelmére való kirendeléséről, a 2:38. § (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, amikor a támogatót a bíróság kezdeményezése alapján, az érintett egyetértésével rendeli ki a gyámhatóság.

A 2:38. § (1) bekezdése szerint a gyámhatóság támogatót kérelemre az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára rendel ki cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében. A gyámhatóság támogató kirendeléséről az egyén életkörülményeinek vizsgálata alapján, ha szükséges, szakértői vélemény beszerzésével határoz.

A támogatott döntéshozatal azáltal kapcsolódik a polgári joghoz, ezen belül a cselekvőképességi szabályokhoz, hogy a gondnokság alá helyezési perben a bíróság is intézkedhet a támogató kirendelése érdekében. Ha a bíróság a gondnokság alá helyezési perben a bizonyítási eljárás lefolytatása alapján úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség korlátozása egyáltalán nem vagy a kereseti kérelemben felsorolt nem minden ügycsoportban indokolt, mert az érintett belátási képessége kisebb mértékű csökkenése alapján elegendő lenne támogató kirendelése, a cselekvőképesség korlátozására irányuló keresetet elutasítja és döntését közli a gyámhatósággal. Ebben az esetben is feltétel, hogy a támogatót a gyámhatóság az érintett egyetértésével rendelje ki. A támogatott döntéshozatal jellegével nem áll összhangban az, hogy a gyámhatóság egy teljesen cselekvőképes személy számára hivatalból, az érintett akarata ellenére rendeljen ki támogatót. Erre utal a Ptk. 2:38. § (2) bekezdésében az „érintettel egyetértésben” kitétel. Kívánatos, hogy a támogatott személy támogatójával bizalmi viszonyban álljon, benne lehetőség szerint megbízzon.

A támogatott döntéshozatal részletszabályáról, így különösen a támogató jogairól és kötelezettségeiről, feladatairól, felelősségéről, tisztségének megszűnéséről külön törvény rendelkezik. (Ennek részletszabályait az Országgyűlés még nem tárgyalta). Szintén külön törvényi szabályozásban szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a támogató a támogatott személyt érintő hivatalos eljárásokban jelen lehessen, a támogatottal konzultálhasson. Erre vonatkozóan az egyes eljárási törvények tartalmaznak majd megfelelő utalásokat (pl: Pp: támogató részvétele a perben).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések