Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A gondnokrendelés; a gondnok jogai és kötelezettségei

VIII. A GONDNOKRENDELÉS; A GONDNOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az új Ptk. néhány pontban pontosítja gondnokrendelésre irányadó szabályokat azzal, hogy a bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot továbbra is a gyámhatóság rendeli ki.

2:31. § [A gondnokrendelés]

(1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cselekvőképes személy, aki a gondnoki tisztséget vállalja.

(2) Nem lehet gondnokul rendelni azt,

a) akit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatában kizárt a gondnokul jelölhető személyek közül vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tiltakozik; vagy

b) akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes.

(3) Gondnokul - ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas.

(4) A gondnok rendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni.

(5) Ha a gondnok a (3)-(4) bekezdésben foglaltak alapján nem rendelhető ki, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni. Hivatásos gondnok az a büntetlen előéletű személy lehet, aki a hivatásos gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel. Hivatásos gondnokul mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető; a jogi személy köteles megjelölni azt a személyt, aki a gondnoki teendőket személyében ellátja. A kijelölt személynek meg kell felelnie a hivatásos gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak.

Azontúl, hogy továbbra is a gyámhatóság jogosult a gondnok rendelésére, nincs érdemi változás a gondnoki tisztség személyi feltételeiben sem, a büntetlen előélet csak hivatásos gondnoknál követelmény. A nagykorúság kihangsúlyozása elmarad, illetve nem utal a törvény külön jogszabályra a gondnokrendelés részletes szabályai vonatkozásában sem.

A gondnokká válás akadályainak köre bővült: a még cselekvőképes állapotban, előzetes jognyilatkozatban kizárt személy, illetőleg akinek kirendelése ellentétes lenne a gondnokolt érdekeivel, az sem lehet gondnok. A korábbi szabályozáshoz hasonló sorrendet állít fel a törvény a lehetséges gondnokok között, a sorban hátrébbálló csak akkor rendelhető ki gondnoknak, ha az előbb nevesített vonatkozásában kizáró ok áll fenn, illetve a gondnoki tisztet nem vállalja. A sorrendiség meghatározásánál érvényre jut a gondnokolt döntési autonómiája, amely lényeges a bizalmi viszony szükségességére tekintettel. Első körben azon személy jöhet szóba, aki előzetes jognyilatkozatban megjelölésre, vagy a gondnok rendelése iránti eljárásban megnevezésre került a gondnokolt által (a korábbi szabályozásban közokiratban, illetve gondnokság alá helyezést követően megjelölt személy szerepelt). Az ezt követően a sorrend a korábbi szabályozással egyező (együttélő házastárs, élettárs, más alkalmas személy), azzal, hogy az élettársak általános jelleggel jogosultak gondnoki tisztet vállalni. (Anélkül, hogy erre a törvény külön utalna a gondnokolttal együttélő bejegyzett élettárs is rendelhető gondnokul. A jogalkotó azért nem nevesítette sehol a bejegyzett élettársat az új Ptk.-ban, mert e tekintetben a Bét. 3. §-a szerinti sommás utaló szabályát tartja irányadónak, mely szerint bejegyzett élettársra a házastársra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.) Nincs változás a tekintetben, hogy az egyaránt alkalmas személyek közül előnyt élveznek a szülők, a szülők által okiratban nevesítetítettek és a személyes gondoskodást is vállalók.

Továbbra is a sor legvégén áll a hivatásos gondnok, ha az előbb említettek közül senki nem lenne kirendelhető. A korábbiakhoz hasonlóan a gondnoki teendőket elláthatja a gondnokolttal hozzátartozói viszonyban nem álló, de a mentális zavarban szenvedő személyek gondozásában tapasztalattal rendelkező, hozzáértő, kellően empatikus egyén is, immáron akként is, hogy a mentális zavarral élőket gondozó jogi személy kerül kirendelésre, a jogi személynek pedig meg kell jelölnie azon személyt, aki személyében ténylegesen ellátja a gondnoki feladatokat.

2:32. § [Többes és helyettes gondnokrendelés]

(1) A gondnokság alá helyezett személy részére kivételesen több gondnok is rendelhető. Többes gondnokrendelésre kerülhet sor, ha

a) a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője vagy két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot; vagy

b) a gondnokság alá helyezett személy vagyonának vagy vagyona meghatározott részének kezelése vagy egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gyámhatóság a gondnokok közös kérelmére meghatározza a feladatkörük megosztását. Ennek hiányában a gondnokok jogköre azonos; együttesen és önállóan is eljárhatnak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhatóság meghatározza a gondnokok feladatkörének megosztását.

(4) A távol levő vagy más okból akadályozott gondnok mellé a gyámhatóság a gondnokolt részére szükség szerint helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok az azonnali intézkedést igénylő ügyekben járhat el.

Változatlanul lehetőség van több gondnok kirendelésére kivételes jelleggel. A többes gondnokrendelés új esetköre, ha a gondnokolt vagyona meghatározott részének kezelése igényel külön szakértelmet. Új rendelkezés, hogy mindkét szülő, vagy két közeli hozzátartozó kirendelése esetén is meg kell határozni a feladatkörök megosztását, de csak ha mindkét gondnok kéri, ennek hiányában azonos jogkörrel, akár együttesen, akár önállóan is eljárhatnak. A külön szakértelem miatt indokolt többes gondnokrendelés esetén továbbra is kötelező a feladatkör megosztás.

Tartalmilag nincs változás a helyettes gondnokrendelés szabályaiban, a jogintézmény nem keverendő a 6:20.§ alatt szabályozott eseti gondnokkal, a gyámhatóság mindig az eset körülményeit, jellemzőit mérlegelve dönthet, melyik intézmény feltételei állnak fenn, melyik lehetőséget alkalmazza.

2:33. § [A gondnoki tisztség megszűnése]

(1) A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha

a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette;

b) a gondnokolt meghalt;

c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri; vagy

d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének akadályát jelentette volna.

(2) A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből elmozdítja, ha a gondnok

a) a kötelezettségét nem teljesíti;

b) nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el; vagy

c) egyéb olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.

(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság a gondnokot az elmozdítást megelőzően a tisztségéből felfüggeszti.

Szinte változatlan tartalommal – kisebb szerkezeti változtatással – kerültek szabályozásra a gondnoki tisztség megszűnésének esetei. A megszűnés két alapvető formája továbbra is a felmentés és az elmozdítás, utóbbi esetköre bővült a törvényben megjelenő új jogintézményre, az előzetes jognyilatkozatra tekintettel. A még cselekvőképes nagykorú személy a cselekvőképesség teljes vagy részleges korlátozásának esetére arról is rendelkezhet előzetesen, hogy leendő gondnoka az egyes személyes, vagy vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el. Amennyiben a bíróság elrendelte a nyilatkozat ezen részének alkalmazását, és a nyilatkozat felülvizsgálatára nem került sor, vagy a felülvizsgálat során az érintett rendelkezés nem kerül mellőzésre és a gondnok nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el, akkor ez a gyámhatóság általi elmozdításához vezet.

2:34. § [A gondnok tevékenysége]

(1) A gondnok a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén vagy azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozta, a gondnokolt törvényes képviselője.

(2) A gondnok a gondnokolt vagyonának kezelésére akkor jogosult, ha a bíróság az érintett személy cselekvőképességét teljesen vagy a jövedelméről vagy a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta.

(3) A gondnok indokolt esetben - vállalása szerint - a gondnokolt gondozását is ellátja.

(4) Ha a gondnokolt előzetes jognyilatkozatában meghatározta, hogy a cselekvőképességének korlátozása esetén a gondnoka egyes személyes és vagyoni ügyeiben miként járjon el, a gondnoknak a feladatait ennek figyelembevételével kell ellátnia.

(5) Ha a gondnok a jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gondnokoltnak okozott kárt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni.

A gondnokolt törvényes képviselete továbbra is a gondnok alapvető feladata, a régi Ptk. szabályozásához képest a törvény már csak ezt a funkciót nevesíti általános érvénnyel a cselekvőképesség teljes, vagy részleges korlátozásának esetére. A vagyonkezelésre a gondnok csak a gondnokolt cselekvőképességének teljes korlátozása, vagy a vagyonkezelést, jövedelemkezelést érintő részleges korlátozása esetén jogosult.

Az előzetes jognyilatkozat, mint új jogintézmény megjelenésére tekintettel a törvény kifejezetten a gondnok kötelezettségévé teszi az előzetes jognyilatkozatban foglalt utasításoknak, instrukcióknak megfelelő eljárást, a gondnok a tisztség vállalásakor tudomást szerez ezen útmutatásokról. A gondnok még körülményváltozás esetén sem jogosult önhatalmúlag mellőzni az előzetes jognyilatkozatban szereplő előírásokat, erre csak bíróság jogosult a 2:41. § szerint indított perben. A korábban kifejtettek szerint az előzetes jognyilatkozatban foglalt kívánalmak mellőzése, a nem ennek megfelelő eljárás a gondnok elmozdítását vonja maga után.

A régi Ptk-ban még nem, az új törvényben azonban már szabályozásra került a gondnok általi jogkörtúllépés következménye. A gondnokkal eljáró gondnokolttal szerződő felektől nem várható el annak vizsgálata, hogy a gondnok az adott ügylet kapcsán beszerezte-e a gyámhatóság hozzájárulását. Ha gondnok jogkörét túllépve tesz jognyilatkozatot, nyilatkozata a harmadik személlyel szemben hatályos, azonban ha ezzel a gondnokoltnak kárt okoz, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint tartozik helytállással.

2:35. § [A gondnok vagyonkezelése]

(1) A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia

(2) A cselekvőképesség teljes vagy a vagyoni ügyekre vonatkozó részleges korlátozása esetén a gondnok a gyámhatóság felhívására köteles a gondnokolt vagyontárgyait a gyámhatóságnak átadni, ha azokat a folyó kiadásokra nem kell készen tartania. A gyámhatóságnak átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gondnok vagyonkezelése során változatlanul a gondnokolt érdekeit kell szem előtt tartania, a megfogalmazás annyiban változott, hogy „a gondnokolt jólétének szolgálata” helyére kifejezetten „a gondnokolt érdekeinek szolgálata” került, ez nem igazán tartalmi változás. A gondnokolt érdeke nem azonos a vagyon változatlan formában történő megőrzésével, az indokolt szükségleteket, a folyó kiadások fedezését biztosítani kell, mindamellett is, hogy a szabályozásból már elmaradt a korábbi, gondnokolt személyes kívánságainak meghallgatását, jogos igények teljesítését előíró rész. A törvény a vagyonkezelés részletszabályai vonatkozásában már nem utal külön jogszabályra. A vagyonkezelés során a gondnok tevékenysége függ a cselekvőképesség korlátozottságának fokától, teljes korlátozás esetén a gondnok tesz vagyonjogi jognyilatkozatot, részleges korlátozás esetén a gondnokolt nyilatkozatához járul hozzá, kivéve, ha azonnali intézkedés szükséges az érdekek védelme, vagy azonnali károsodástól való megóvás céljából, ilyenkor értesítési kötelezettsége van a gondnokolt és a gyámhatóság felé.

A gyámhatóság felhívására továbbra is át kell adnia a gondnoknak a folyó kiadások fedezéséhez nem szükséges vagyontárgyakat – itt csak szóhasználatbeli eltérés fedezhető fel a régi Ptk-hoz képest –, nincs változás abban sem, hogy az átadott vagyontárgyakkal a gyámhatóság jóváhagyásával lehet rendelkezni.

2:36. § [A gondnok tevékenységének felügyelete]

(1) A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli.

(2) A gondnok a működéséről és a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni a gyámhatóságnak.

(3) A gondnokolt jogosult a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, és azokról másolatot készíteni.

Nincs változás a tekintetben, hogy a gyámhatóság gyakorol felügyeleti jogot a gondnok tevékenysége felett, aki külön felhívásra, eseti jelleggel köteles beszámolót készíteni, felhívás nélkül is évente legalább egyszer, a – főszabály szerint – éves számadással egyidejűleg. Ilyenkor a gyámhivatal olyan információkhoz is juthat, amelyek alapjául szolgálhatnak a gondnokság alá helyezés megszüntetése, vagy módosítása iránti per indításának. Új rendelkezés viszont, hogy a gondnokolt jogosult – ha nem is felügyelni –, de ellenőrizni a gondnok működését, a gyámhatóság köteles lehetővé tenni, a gondnok pedig eltűrni, hogy a gondnokolt a gondnok működésre, a vagyonra vonatkozó nyilvántartásokba betekintsen, azokról másolatot készítsen.

2:37. § [Számadás a gondnok vagyonkezeléséről]

(1) A gondnok a vagyon kezeléséről évente köteles számadást készíteni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a gyámhatóság a rendes számadási kötelezettség alól felmentést adhat, és egyszerűsített számadást engedélyezhet.

(2) A hivatásos gondnok kivételével nem köteles a gondnok rendes vagy egyszerűsített éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincs vagyona, és jövedelme nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket.

(3) A gyámhatóság a gondnokot indokolt esetben eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.

(4) A gondnok a tisztségének megszűnését követő tizenöt napon belül köteles a gyámhatóságnak az általa kezelt vagyonról végszámadást előterjeszteni. Ha a gondnoki tisztség azért szűnik meg, mert a bíróság a gondnokság alá helyezést vagy a vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását megszüntette, a gondnok annak tartozik végszámadással, aki a továbbiakban a vagyon felett rendelkezni jogosult.

(5) A gondnokkal szemben számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések a gondnokot a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől számított egy év alatt évülnek el. Ha a követelés alapjául szolgáló ok később jutott az érdekelt tudomására, a határidőt a tudomásszerzéstől kell számítani, ha a követelés még nem évült el.

A főszabály továbbra is a gondnok éves számadási kötelezettsége, a korábbi szabályozáshoz hasonlóan ez alól a közeli hozzátartozó felmentést kaphat, egyszerű számadás – a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni – készítése mellett. Utóbbinak már nem jogszabályi feltétele, hogy a vagyoni viszonyok nem teszik szükségessé a rendes számadást, bár nyilván ezt továbbra is mérlegeli majd a gyámhatóság.

Abban nincs változás, hogy vagyon hiányában, illetve csekélyebb jövedelem esetén – a hivatásos gondnok kivételével – nem kell éves számadást készíteni, újdonság e körben, hogy a törvény általában említi a jogszabályi mértéket meg nem haladó jövedelmet, azt nem szűkíti le munkaviszonyból származó jövedelemre, nyugdíjra, egyéb járadékra. A jogszabályi mérték jelenleg a 149/1997 (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) 159/A.§ (2) bekezdése értelmében a szülő gondnoki tisztsége esetén a számadási kötelezettség teljesítésének évében irányadó öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszerese, más esetben az öregségi nyugdíj minimum háromszorosa.

A törvény továbbra is biztosítja az eseti számadásra kötelezés lehetőségét, ennek feltételei változatlanok. Kimaradt viszont a szabályozásból az a speciális eset, hogy hogyan kell eljárnia a gondnoknak, ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja.

Bekerült a törvénybe a 149/1997 (IX.10.) Korm. rendeletben (Gyer.) is felelhető, a végszámadás előterjesztésének határidejére vonatkozó rendelkezés, illetőleg azon speciális szabály, miszerint ha a gondnoki tisztség a gondnokság alá helyezés megszüntetése, vagy a vagyoni ügyek vonatkozásában a cselekvőképesség korlátozásának megszüntetése miatt szűnik meg, a gondnoknak végszámadását a vagyonnal rendelkezni jogosult – általában a korábbi gondnokolt – felé kell benyújtania.

A végszámadást nem, vagy nem megfelelően teljesítő gondnokkal szemben a gyámhatóság a számadási kötelezettség megállapítása iránt pert indít, egyúttal tisztségéből elmozdítja. A Gyer. rendelkezései szerint a gondnoknak az általa gondnokoltnak jogellenesen okozott kárt a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kell megtérítenie. Ehhez kapcsolódóan szabályozza a törvény új rendelkezésként a számadási kötelezettség alapján érvényesíthető követelések elévülési idejét. Az egy éves elévülési idő főszabályként a gondnokot vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől kezdődik. Ha az igényérvényesítés oka még az egy éves elévülési időn belül jut az érdekelt tudomására, akkor a tudomásszerzéstől számított egy éven belül van még lehetőség a kártérítési követelés érvényesítésére.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések