Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A gondnokság alá helyezés

VII. CÍM: A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS

A törvény a régi Ptk-val ellentétben külön cím alatt, jobban áttekinthető módon szabályozza a gondnokság alá helyezésre, a kötelező felülvizsgálatra, a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, módosítására vonatkozó rendelkezéseket, melyeket kiegészítenek a Pp. XXVIII. fejezetének speciális szabályai.

2:28. § [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése]

(1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól

a) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére;

b) a kiskorú törvényes képviselője;

c) a gyámhatóság; és

d) az ügyész

kérheti.

(2) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek a gyámhatóságnak a keresetindítás szükségességéről való tájékoztatását követő hatvan napon belül nem teszik meg.

A gondnokság alá helyezés iránti per kezdeményezésére változatlanul jogosult az egyenesági rokon, a testvér, az ügyész és a gyámhatóság. Utóbbinak – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – nem csak joga, hanem kötelezettsége is a perindítás, ha a gondnokság alá helyezés szükségességére utaló adatok birtokába jut és a hozzátartozók, illetőleg kiskorú esetében a törvényes képviselő a gyámhatóság tájékoztatását követő hatvan napon belül nem kezdeményezik a peres eljárást.

Változás, hogy a perindításhoz már nem elegendő pusztán a házastársi minőség, csak az együttélő házastárs jogosult a keresetlevél benyújtására, hiszen csak az érintettel közös háztartásban élő személy tapasztalhatja napi szinten a belátási képesség csökkenését, hiányát, ennek következményeit. Az említett pontosítás megakadályozhatja azt is, hogy a házastársi életközösség megszűnését követően a házastárs a bontóperben, vagy a szülői felügyeleti jogok gyakorlására vonatkozó perben azáltal próbáljon előnyösebb helyzetbe kerülni, hogy a másik házasféllel szemben gondnokság alá helyezés iránti pert indít.

Az új Ptk. a házastárs mellett már nem csak a bejegyzett élettársnak biztosítja a perindítási jogot, az élettársak általános jelleggel jogosultak a per kezdeményezésére. Esetükben szükségtelen a gondnokság alá helyezendő személlyel való együttélésnek, mint feltételnek a hangsúlyozása, hiszen az élettársi kapcsolat egyik fogalmi eleme, az élettársi kapcsolat elismerésének egyik feltétele a közös háztartásban élés.

Perindításra jogosultként került nevesítésre a kiskorú törvényes képviselője is, azaz a 17. életévét betöltött kiskorúval szembeni, cselekvőképesség teljes vagy részbeni korlátozása iránti gondnokság alá helyezési eljárást a szülő, vagy gyám is kezdeményezheti.

A törvény nem rendelkezik arról, hogy a gondnokság alá helyezést kimondó, valamint felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletben a bíróságnak rendelkeznie kellene a gondnokolt választójogból való kizárásáról, vagy az erre irányuló kereseti kérelem elutasításáról. Ez azonban továbbra is feladata a bíróságnak, erre utalnak a Pp. rendelkezései, illetve a korábban Ptk-ban fellelhető rendelkezések pedig az új választójogi törvényben (2013. évi XXXVI. törvény) megtalálhatók.

A bíróság tehát erre irányuló kérelem esetén dönt a választójogból való kizárás kérdésében, sőt, az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések miatt (2011. évi CCI. törvény 145.§) a gondnokolt 2012. január 1. napját követő első felülvizsgálata alkalmával akár hivatalból is szükséges dönteni ezen kérdésben, ha a gondnokoltak az első felülvizsgálatig nem rendelkeznek választójoggal. A jogalkotó nem tartotta szükségesnek a cselekvőképességre vonatkozó részben szabályozni a választójogból való kizárás kérdését, hangsúlyozva, hogy utóbbi önmagában a cselekvőképességnek sem részleges, sem teljes korlátozását nem jelenti, esetleg ezekhez kapcsolódó további jogkövetkezményként jelenhet meg.

2:29. § [A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata]

(1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely

a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év;

b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év.

(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak hivatalból kell megindítania. A kereseti kérelem a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, vagy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a korlátozással érintett ügycsoportok módosítására irányulhat.

Nincs változás a tekintetben, hogy a bíróságnak a gondnokság alá helyezést elrendelő, fenntartó, módosító ítéletében rendelkeznie kell a kötelező felülvizsgálat időpontjáról. Amíg azonban a régi Ptk. a hiányzó belátási képességű személyek esetében, amennyiben állapotuk – szakértő által megerősítetten – véglegesnek volt tekinthető, kivételt engedett a főszabály alól, a jelenlegi szabályozási rendszerben a betegség jellegétől, a belátási képesség mértékétől függetlenül kötelező a felülvizsgálat. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés jogintézménye megszűnt, az ennek „megfelelő” cselekvőképesség teljes korlátozása esetén sem állapítható meg a belátási képesség végleges hiánya, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb tíz éven belül kezdeményezni kell a felülvizsgálatot. A belátási képesség hiányát gyakran születési rendellenesség következtében előállt fogyatékosság, vagy időskori leépülés okozza, a folyamat esetenként nem visszafordítható, így indokolatlan a rövidebb időintervallum kötelező előírása. A cselekvőképesség részleges korlátozása esetén – a korábbi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezéshez hasonlóan – a felülvizsgálat leghosszabb határideje öt év. Ahogyan eddig is, a törvényi – maximum – határidőknél rövidebb felülvizsgálati idő is meghatározható az ítéletben. Hangsúlyozandó, hogy mindazok, akik a gondnokság alá helyezést kérték, bármikor kezdeményezhetik a gondnokság alá helyezés módosítását (megszüntetését) is, függetlenül a törvényben előírt „kötelező felülvizsgálati időtől”.

A gyámhatóság változatlanul hivatalból indítja meg a felülvizsgálati eljárást. A felülvizsgálat során előterjeszthető kérelmek körében csak szóhasználatbeli változás van, amely leköveti a cselekvőképességi kategóriák terminológiai módosulását. Kapcsolódva a választójogból való kizárás kapcsán kifejtettekhez, megemlítendő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a választójogból történő kizárás, vagy a kizárás megszüntetése is kérhető, függetlenül attól, hogy ezekre a törvény nem utal. Amíg gondnokság alatt nem álló személlyel szemben kizárt pusztán a választójogból történő kizárásra irányuló kereset előterjesztése, addig a felülvizsgálati eljárás már irányulhat ezen egyetlen kérdés vizsgálatára is.

2:30. § [A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy módosítása]

(1) A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.

(2) A gondnokság alá helyezés megszüntetését a bíróságtól

a) a gondnokolt;

b) a gondnokolt együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére;

c) a gondnok;

d) a gyámhatóság; vagy

e) az ügyész

kérheti.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá helyezés módosítását is kérhetik. Ennek keretében kérhetik a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatását, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását vagy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítását.

(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére vagy módosítására irányuló per megindításának a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját megelőzően is helye van.

A gondnokság alá helyezés megszüntetését, módosítását lényegében ugyanazok kérhetik, akik korábban is jogosultak voltak, azzal, hogy a házastársnál itt is feltétel lett a gondnokolttal történő együttélés, illetve az élettárs is jogosult perindításra, a 2:28.§-nál írtak irányadóak itt is. Az előterjeszthető kérelmek ezen szakasznál is igazodnak a törvényben megjelenő, cselekvőképességi kategóriákat érintő terminológiai változáshoz, emellett lehetőség van a választójogból való kizárásra, vagy ennek megszüntetésére vonatkozó kereseti kérelem előterjesztésére is.

Az ítéletben meghatározott felülvizsgálati határidő sem akadálya a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, vagy módosítására irányuló eljárás korábbi megindításának, ha erre esetleges állapotváltozás indokul szolgál.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések