Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A nagykorú cselekvőképességének korlátozása

V. CÍM A NAGYKORÚ CSELEKVŐKÉPESSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA

A kiskorúakra vonatkozó szabályozással ellentétben a nagykorúak cselekvőképességének korlátozására irányadó rendelkezések a nemzetközi egyezményekkel összhangban több ponton jelentősen megváltoznak.

Megjegyzés

A fogyatékossággal élő személyek jogainak gyakorlásáról szóló – Magyarországon a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett – ENSZ Egyezmény 12. cikke szerint a fogyatékossága miatt senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés, és a cselekvőképesség korlátozására az érintett személy akaratának, választásának tiszteletben tartásával, arányosan, személyre szabottan, továbbá a korlátozás rendszeres felülvizsgálata mellett kerülhet csak sor. Az Egyezmény 5. cikk 4. pontja pedig ezzel összefüggésben arról rendelkezik, hogy a fogyatékkal élő személyek tényleges egyenlőségének előmozdításához szükséges különleges intézkedések az Egyezmény értelmében nem tekinthetők hátrányos megkülönböztetésnek.

A törvényi változások az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Az új Ptk. nem ad lehetőséget nagykorú személyek esetén a cselekvőképesség általános korlátozására, a cselekvőképesség csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható (részleges korlátozás). Ennek megfelelően a nagykorúak esetén a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: teljes korlátozás (kizáró gondnokságnak felel meg) és részleges korlátozás (ügycsoportok szerinti korlátozást jelenti). Fontos törvényi kitétel, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges, korlátozás nem elégséges (arányosság, szükségesség elvének megjelenése).

A gondnokság alá helyezés feltételei között az új Ptk. előírja a belátási képesség csökkenése mellett az érintett „egyéni körülményeire, családi, társadalmi kapcsolataira” kitételt, vagyis önmagában a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozásához. Az érintett személy egyéni, családi körülményeit is figyelembe kell venni a bírónak a gondnokság alá helyezés szükségességének megállapításánál.

A törvény a korlátozható ügycsoportok körét példálódzóan sem említi, így a bíró az egyéni körülményekhez igazodva, bármilyen szűkkörűen rendelkezhet a cselekvőképesség korlátozásáról.

Lényeges garanciális szabály, hogy a gondnokság alá helyezés nem határozatlan időre szól, hanem a bíróságnak meg kell határoznia a kötelező felülvizsgálat időpontját. Az új Ptk. – a hatályos szabályozástól eltérően – nem állapít meg kivételt a kötelező felülvizsgálat alól. A felülvizsgálat részleges és teljes korlátozás esetén is egyaránt törvényben meghatározott időközönként kötelező.

Új jogintézményekről rendelkezik az új Ptk. a cselekvőképesség korlátozásával, illetve az érintett személyek önrendelkezési jogának gyakorlásával összefüggésben. A törvény bevezeti az előzetes jognyilatkozat tételének lehetőségét. Az új jogintézmény lényege, hogy bármely cselekvőképes személy rendelkezhet arról, hogy cselekvőképességének esetleges korlátozása esetén ki legyen a gondnoka, illetve meghatározhatja, hogy gondnoka személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el.

Szintén újdonságként utal az új Ptk. a támogatott döntéshozatal lehetőségére is A támogató az érintett személy cselekvőképességének korlátozása nélkül nyújt segítséget a döntések meghozatalában.

2:19. § [A cselekvőképesség részleges korlátozása]

(1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.

(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.

(5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

Az új Ptk. 2:19. §-a a cselekvőképesség részleges korlátozásának feltételeit foglalja össze. A (2) bekezdés szerint a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt, figyelemmel egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira, meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

A cselekvőképesség korlátozásának fogalma több ponton módosul. Az új Ptk. szerint a cselekvőképesség csak részlegesen korlátozható, nincs lehetőség a cselekvőképesség általános korlátozására.

A törvény a régi Ptk. „pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége” megjelölés helyett a „mentális zavara” kifejezést használja, figyelemmel arra, hogy a kifejezés teljesebb körúen írja le a pszichés elváltozásokat. A mentális zavar önmagában változatlanul nem elég a gondnokság alá helyezéshez, ahhoz az is szükséges, hogy az érintett személy mentális zavara az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség törvényben előírt mértékű csökkenését idézze elő. Az eddigi bírói gyakorlat szerint is a gondnokság alá helyezés nem kizárólag az orvosszakértői véleményen alapult, hanem a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy ezen állapot korlátozta-e a nagykorú személyt abban, hogy valamely ügyét ellássa, és ezen ügyek körét eddig is fel kellett tárni. Ezt a vizsgálati kört az új Ptk. azzal az új feltétellel egészíti ki, hogy az érintett „egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira” tekintettel kell arról dönteni, hogy a bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi-e az érintettet. Vagyis a bíróságnak nem elegendő önmagában azt vizsgálnia, hogy az érintett önállóan el tud-e járni saját ügyeiben, hanem egyrészt azt is fel kell derítse, hogy az érintett belátási képességének csökkenése esetén a környezete, családja elegendő segítséget tud-e nyújtani neki ügyei intézésében. Másrészt azt is vizsgálni kell, hogy az érintettnek van-e egyáltalán olyan ügye, ami miatt gondnokság alá helyezése indokolt.

Megjegyzés

A cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén annak megállapítása, hogy mely ügycsoportok tekintetében szükséges a gondnokság alá helyezés, nem orvosszakértői, hanem jogi kérdés, amelyről a bizonyítási eljárás alapján kizárólag a bíróság dönthet. (EBH2007. 1597)

További új elem a (4) bekezdésben foglalt feltétel, tehát amennyiben más módon (gyámhatóság általi támogató kirendelésével, 2:38. §) biztosítható az érintett személy jogainak védelme, nincs helye a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésnek sem. Ezáltal a jogalkotó törvényi szintre emeli az „arányosság” „szükségesség” nemzetközi egyezményekben hangsúlyozott elvét.

A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell döntenie. A cselekvőképesség részleges korlátozásával összefüggésben – a régi Ptk. példálózó jellegű ügycsoport felsorolásához képest – az új Ptk. ügycsoportokat példálózó módon sem tartalmaz. A bíróságnak minden egyes ügyben egyediesítve kell azon ügycsoportokat meghatározni, melyeknél a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés felmerülhet. Ez az ítélet részletesebb indoklását igényli. Valószínűleg a gyakorlat abba az irányba fog elmenni, hogy a régi Ptk. példálózó felsorolása szerinti ügycsoportokból indul ki, amely az eddigi gyakorlatban már kiegészült azon ügycsoporttal is, hogy a bíróság a peres eljárások indítása tekintetében korlátozta a nagykorú személyt. Hangsúlyozandó, hogy a jogalkotói cél az, hogy a bíróság az egyén életkörülményeinek figyelembevételével tágabban és szűkebben is meghatározhatja az ügycsoportokat, mint a régi Ptk.

Megjegyzés

A Legfelsőbb Bíróság már korábbi ítélkezési gyakorlatában is hangsúlyozta, hogy „a cselekvőképesség nemcsak a törvényben felsorolt ügycsoportokban, hanem más területen, így például a peres eljárások tekintetében is korlátozható, ha az érintett személy belátási képessége e vonatkozásban tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.” (BH 2008.11.).

A gondnokoltak nyilvántartását a jelenleg hatályos gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény és a 18/2012. OBH utasítás alapján és keretei között az Országos Bírósági Hivatal végzi. A jelenlegi számítógépes nyilvántartás nem alkalmas arra, hogy az új Ptk. szerint majd a bíróságok által megalkotott ügycsoportokat nyilvántartsa. A jelenlegi rendszer a régi Ptk. példálózó felsorolását tartalmazza és egy további „egyéb” rovatot, ami alá tartalom nem vihető fel. Indokolt a megváltozott követelményeknek megfelelően a program módosítása.

A választójogból való kizárás kérdése az ügycsoportok körébe nem tartozik. Jelenleg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 9/A. §-a (2013. június 21-től hatályos) rendelkezik arról, hogy a bíróságnak a gondnokság alá helyezés iránti, valamint a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletében a választójogból való kizárás kérdéséről rendelkeznie kell. 2013. május 3-tól lépett hatályba a régi Ptk. 15/B. §-a, amely arról rendelkezik, hogy a bíróságnak a választójogból való kizárás kérdéséről döntenie kell a gondnokság alá helyezés iránti pereknél. Az új Ptk. erre nézve rendelkezést nem tartalmaz, kizárólag a hivatkozott választási eljárásról szóló törvény írja elő a bíróságnak az ilyen tárgyú perekben az ez irányú kötelezettségét.

2:20. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt.

(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül

a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;

b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;

c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;

d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és

e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

(4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzájárulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Az új Ptk. lényegében nem változtat a régi Ptk-nak a gondnokság alatt álló jognyilatkozatai érvényességére vonatkozó szabályain.

A régi Ptk. szabályozásához képest változott a (2) bekezdés c.) pontja és további e.) ponttal egészült ki. Korábban a jövedelme 50 %-ával rendelkezhetett a korlátozottan cselekvőképes személy, az új Ptk. szerint a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a jövedelme azon százalékával rendelkezhet, amelyet a bíróság meghatározott és ennek erejéig kötelezettséget is vállalhat. A bíróságnak tehát feladata, hogy ítéletében – amennyiben ezen ügycsoportra tekintettel helyezi az érintett személyt korlátozó gondnokság alá – meg kell állapítsa ezt a hányadot, amit valószínűleg százalékos mértékben fog a bíróság meghatározni. Ennek hiányában a gyámhivatal a gondnokrendeléskor nem tud erről rendelkezni, és az ítélet a későbbiekben kiegészítésre szorul.

Hasonlóan a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához (2:12. § (1) bekezdés e.) pont), a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bírósági ítéletben meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnok hozzájárulása nélkül ajándékozhat a szokásos mértékben.

2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozása]

(1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.

Az új Ptk. nem szünteti meg teljesen a régi Ptk. szerinti cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés lehetőségét, de szigorítja annak feltételeit és cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésnek hívja. A jogalkotói cél az, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozására csak kivételesen, kizárólag akkor kerülhet sor, ha az érintett személy gondnokával nem képes együttes jognyilatkozat tételre és feltétlenül szükséges, hogy valaki helyette eljárjon. Négy együttes feltételnek kell fennállnia ahhoz, hogy a bíróság valakit teljesen korlátozó gondnokság alá helyezzen: a nagykorú személy mentális zavara, ennek következtében az ügyei viteléhez szükséges belátási képességének tartós és teljes körű hiánya, mindezek miatt – egyéni körülményeire tekintettel – a gondnokság alá helyezés indokoltsága, valamint az érintett jogainak védelme szempontjából más, kevésbé korlátozó eszköz (támogató kirendelése, cselekvőképesség részleges korlátozása) nem alkalmas ennek biztosítására (szükségesség, arányosság elvének érvényesülése). (Ld. 2:19. §-hoz fűzött magyarázat.)

2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.

(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

Az új Ptk. a cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatára vonatkozó szabályokon nem változtat. E szerint a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata általában semmis, nevében gondnoka jár el és tehet érvényes jognyilatkozatot. A jognyilatkozat semmisségére kizárólag a cselekvőképtelen érdekében lehet hivatkozni (2:24. §).

2:23. § [A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége]

(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú

a) tartására;

b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére;

c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére;

d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy

e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára

vonatkozik.

(2) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére

a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy

b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem veszélyezteti.

(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg.

(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(5) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Az új Ptk. érdemben nem változtat azoknak a jognyilatkozatoknak a körén, amelyeknek az érvényességéhez a gyámhatóságnak a jóváhagyása is szükséges. Az (1) bekezdés e.) pontja annyiban módosult, hogy a korábbi minimum összeget (legalább 50.000.-Ft) nem tartalmazza, a gyámhatóságra bízza, hogy meghatározza azon összeghatárt, mely felett a gondnok jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A (3) bekezdés tartalmazza a korábbi szabályozáshoz hasonlóan, hogy a gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat ahhoz, hogy a cselekvőképtelen nagykorú személy leszármazója az érintett személy vagyona terhére támogatáshoz jusson. A régi Ptk. szerint ennek a támogatásnak a mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatta meg. Ez a megfogalmazás az új Ptk.-ban annyiban módosult, hogy a támogatás mértéke a törvényes örökrész felét nem haladhatja meg. Figyelemmel a törvényben megváltozott szóhasználatára (módosult a viszonyítási alap) a szabályozás tartalma annak ellenére változatlan, hogy a kötelesrész mértékét az új Ptk. csökentette (a 7:82. § (1) bekezdése szerint a törvényes örökrész 1/3-a). A régi Ptk. szerinti kötelesrész mértéke ugyanis az új Ptk. 2:23. § (3) bekezdésében megjelölt törvényes örökrész fele.

2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége]

A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen.

Változatlan a szabályozás atekintetben, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

A jelenlegi szabályozás mellőzi a régi Ptk.-nak azt a rendelkezését, melynek értelmében „aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető”. Az új Ptk. szerint ezeket az eseteket a kötelmi jog megtévesztésre (6:91. §), illetve a vétőképes személy károkozására vonatkozó szabályok (6:544. – 6:547. §) alapján kell megítélni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések