Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A kiskorúság miatt korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség

IV. CÍM: A KISKORÚSÁG MIATTI KORLÁTOZOTT CSELEKVŐKÉPESSÉG ÉS CSELEKVŐKÉPTELENSÉG

Az új Ptk. továbbra is külön szabályozza az életkoron alapuló cselekvőképtelenségi, illetve korlátozott cselekvőképességi szabályokat a bírósági ítélettel cselekvőképességükben (teljesen vagy részlegesen) korlátozottakra irányadó rendelkezésektől. A kiskorúakra vonatkozó szabályozás a régi Ptk. normáihoz képest lényegi tartalmában változatlan marad.

2:10. § [A kiskorúság]

(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.

(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.

(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.

A régi Ptk.- hoz hasonlóan a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú házasságkötéssel nagykorúvá válik.

A régi, illetve új Ptk. szóhasználata nem azonos a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú bíróság által érvénytelennek nyilvánított házasságkötésének jogkövetkezménye tekintetében. A régi Ptk.-ban foglaltak szerint „a házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével”, ha a házasságot a bíróság cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánítja érvénytelennek. A jelenlegi szabályozás szerint ilyen esetben „a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik”.

A kiskorú csak akkor köthet érvényesen nagykorúságot eredményező házasságot, ha ahhoz a gyámhatóság előzetes engedélyét megadja. Erre a 4:9. § (2) bekezdés értelmében csak a 16. életévét már betöltött, tehát korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében kerülhet sor. A házasságkötési korhatárral kapcsolatos rendelkezéseket teljes egészében a 4:9. § tartalmazza.

Törvényi szintre emelkedett a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 1.§-ába foglalt azon rendelkezés, hogy a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti. Amennyiben a házasságot a bíróság még a házastárs 18. életévének elérése előtt jogerős ítélettel felbontja, vagy a házasságot nem a gyámhatóság engedélyének hiányában, hanem más érvénytelenségi ok alapján nyilvánítják érvénytelenné, ez a házasság nagykorúsító hatását nem érinti.

2:11. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú]

Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú meghatározása tartalmilag azonos a régi Ptk. szabályozásával.

2:12. § [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata]

(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül

a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;

b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;

c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;

d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és

e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

(3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.

(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata változatlanul főszabály szerint csak törvényes képviselője jognyilatkozatával együtt érvényes. A régi Ptk. „ha jogszabály kivételt nem tesz”, a mostani pedig, „ha e törvény eltérően nem rendelkezik” megjelölést tartalmaz, tehát kizárólag törvényi szinten, magában a Ptk-ban teszi lehetővé a főszabály alóli eltérést.

A törvényes képviselő hozzájárulásáig függő jogi helyzet keletkezik. A 6:118. § (1) bekezdése szabályozza a beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződéseket. Jelen esetben ha a törvényes képviselő nem adja meg a hozzájárulását, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek jognyilatkozata hatálytalan.

A (2) bekezdés tartalmazza, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan jognyilatkozatokat mely kérdésekben tehet, ezen szabályozás a-d.) pontja a régi Ptk-val megegyező. Az e.) pont értelmében a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül ajándékozhat a szokásos mértékben. A régi Ptk-ban ezen szabályozás nem ilyen összefüggésben szerepelt, ezért indokolt volt a (2) bekezdés szerinti felsorolásba tenni. Az, hogy mi minősül szokásos mértékű ajándéknak, minden esetben egyediesítve kell megítélni.

A törvényes képviselő, aki főszabályként a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek a 4:155. §-4:160. §-ban foglaltak szerint kell eleget tegyen.

A törvényes képviselő köteles a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe venni, a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozat megtétele során. Az ezzel kapcsolatos elvárást a szülői felügyeleti jog általános szabályai között a 4:148. § tartalmazza, mely összhangban áll a Gyermekjogi Egyezmény (1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény) 12. cikkében foglaltakkal. Ennek értelmében a részes államoknak biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek az őt érintő ügyekben szabadon kinyilváníthassa véleményét és a gyermek véleményét – figyelemmel korára és érettségi fokára – kellően tekintetbe kell venni.

2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú]

Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

A koránál fogva cselekvőképtelen kiskorú törvényi meghatározása azonos a régi Ptk. szabályozásával.

2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata]

(1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

(3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét - korának és érettségének megfelelően - figyelembe kell vennie.

A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozatára vonatkozó szabályozásnál a (3) bekezdésben a kiskorú véleményének figyelembevételénél „a korának és érettségének megfelelően” kitétel új elem a régi Ptk. szabályozáshoz képest, mely a fent hivatkozott Gyermekjogi Egyezmény 12. cikkében foglaltakkal van összhangban.

2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához]

(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes

a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;

b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;

c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;

d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy

e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés

esetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Ez a szakasz a régi Ptk. rendelkezésével azonos tartalmú, de annak megfogalmazását pontosította az (1) bekezdés c.) pontjában és a (2) bekezdésében. Ennek értelmében a nem tehermentes ingatlanszerzés esetén csak akkor nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor. Ebből következik, hogy bármilyen más jog alapítása (pl. elidegenítési és terhelési tilalom kikötése) a kiskorúnak ingyenesen juttatott ingatlanon olyan megterhelésnek minősül, amely a gyámhatóság engedélyéhez kötött.

Az (1) bekezdés d.) pontja a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezésről szól. A 4:159. § a.) pontja értelmében rendelheti el a gyámhatóság indokolt esetben a gyermek pénzének, értéktárgyainak a gyámhatóság részére történő átadását, amennyiben a szülői felügyeletet gyakorló szülők a gyermekük vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon nem teljesítik és ezt a pénzt, értéktárgyat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen tartani nem kell. A régi Ptk. szerint minden ilyen vagyont kötelezően „be kellett szolgáltatni”.

Az (1) bekezdés e.) pontja szerinti háttér jogszabály jelenleg a Gyer.

2:16. § [A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása]

Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel - a kiskorú vagyona terhére - ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájárulására is.

A régi Ptk. az érintett kiskorúra vonatkozóan mondta ki, hogy mely típusú nyilatkozatot nem tehet meg érvényesen, még a gyámhatóság jóváhagyásával sem. A jelenlegi szabályozás abból indul ki, hogy főszabályként a törvényes képviselő tesz jognyilatkozatot, így a megfogalmazás ennyiben változott a korábbiakhoz képest.

Az ingyenesség semmisségi oknak minősül. Ezen ajándékozás alól kivétel a szokásos mértékű ajándékozás, melyet a 2:12. § (2) bekezdés e.) pontja tartalmaz és amelyről a korlátozottan cselekvőképes kiskorú törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is érvényesen jognyilatkozatot tehet.

Az ingyenesség, mint semmisségi ok nem zárja ki az ingyenességgel vegyes szerződés kötésének lehetőségét.

2:17. § [A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége]

A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

Változatlan a szabályozás atekintetben, hogy kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

A jelenlegi szabályozás mellőzi a régi Ptk. azon rendelkezését, melynek értelmében „aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető”. Az új Ptk. szerint ezeket az eseteket a kötelmi jog megtévesztésre (6:91. §), illetve a vétőképes személy károkozására vonatkozó szabályok (6:544. – 6:547. §) alapján kell megítélni.

2:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel]

(1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.

(2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.

(3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

A régi Ptk. a cselekvőképesség korlátozását a 14. életév betöltésétől biztosította, az új Ptk. ezen változtatott, és a 17. életév betöltésétől teszi lehetővé a cselekvőképesség korlátozását a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezéssel. A változtatás indoka, hogy a 14. életév után még változhat a kiskorú állapota, esetlegesen fejleszthető. A 17. életév betöltését követően indulhat meg a gondnokság alá helyezési eljárás, így a gondnokság alá helyezést elrendelő határozat a nagykorúvá válást megelőzőleg megszülethet, ezzel pedig a gyerek számára a nagykorúvá válás esetére a jogvédelem folytonossága biztosítható.

A nagykorúakra vonatkozó általános szabályokon túl kiskorú esetén a törvényes képviselő számára is lehetővé tette az új szabályozás, hogy a kiskorú gondnokság alá helyezését kezdeményezze.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések