Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A jogképesség kezdete és megszűnése

MÁSODIK RÉSZ: A CSELEKVŐKÉPESSÉG – III. CÍM: A CSELEKVŐKÉPESSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az új Ptk. a régi Ptk.- hoz hasonló tartalommal, a cselekvőképesség általános szabályai között definiálja a cselekvőképesség fogalmát és rendelkezik a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat jogkövetkezményeiről.

2:8. § [A cselekvőképesség]

(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

A cselekvőképesség szabályai a régi Ptk-hoz képest annyiban változnak, hogy az új Ptk. külön kiemeli, hogy a cselekvőképességet a bíróság cselekvőképességet korlátozó ítélete is korlátozhatja, és a (3) bekezdésben az eddigi „szerződés” és „egyoldalú nyilatkozat” helyett összefoglalóan a cselekvőképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről beszél.

A cselekvőképesség „törvényen” alapuló korlátozása a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat (2:9. §), valamint az életkor miatt korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség (2:11. §, 2:13. §).

2:9. § [A cselekvőképtelen állapot]

(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat - a végintézkedés kivételével - a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.

A szabályozás abban tér el a régi Ptk. rendelkezéseitől, hogy az (1) bekezdés nem utal a belátási képesség tartós vagy átmeneti hiányára, helyette olyan „állapotra” utal, amely miatt a joginyilatkozat megtételekor a személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

Az eddigi törvényi rendelkezésnek megfelelően a cselekvőképtelen állapot csak a belátási képesség teljes hiánya esetén állhat fenn. Ha a belátási képesség nem teljesen hiányzik, hanem csak csökkent, az ilyen állapotban megtett jognyilatkozat érvényes.

A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen lehet 14-18 év közötti kiskorú és nagykorú személy is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések