Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A holtnak nyilvánítás

II. CÍM: A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS

A régi Ptk. holtnak nyilvánításra vonatkozó szabályai érdemleges változtatás nélkül kerültek átvételre, a holtnak nyilvánítás anyagi jogi feltételei a korábbival egyezőek.

2:5. § [A holtnak nyilvánítás]

(1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.

(2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.

(3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.

2:6. § [A halál időpontjának meghatározása]

(1) A bíróság a halál időpontját a körülmények mérlegelése alapján határozza meg.

(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap tizenötödik napja.

2:7. § [Változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben]

(1) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábbi vagy későbbi időpontban tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállnak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot módosítja. A jogkövetkezmények a módosított határozat szerint alakulnak.

(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és ezért a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

(3) A holtnak nyilvánító határozat módosítását és hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást.

(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.

A törvény már kifejezetten megjelöli, hogy holtnak nyilvánításra kérelem esetén van lehetőség, illetve a Ptk. sorolja fel a kérelem előterjesztésre jogosultak körét is. (Ez utóbbit a régi Ptk-hoz kapcsolódóan az 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet szabályozta.) A szabályozás kiegészül azzal, hogy a holtnak nyilvánító határozat módosítását, hatályon kívül helyezését ugyanazok kérhetik, mint a holtnak nyilvánítást. A jogkövetkezmények semmisége kapcsán elmarad a jogszabályi kivételre történő utalás, természetesen ez nem jelenti azt, hogy jogszabály ne írhatna elő – a semmisségtől – eltérő jogkövetkezményt. Például a törvény 4:20 § (2) bekezdése értelmében a holtnak nyilvánított személy házastársának – jóhiszeműen kötött – újabb házassága érvényes és a korábbi házasság megszűntnek tekintendő, függetlenül a holtnak nyilvánító határozat hatályának megdőltétől.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések