Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / A jogképesség kezdete és megszűnése

ELSŐ RÉSZ: A JOGKÉPESSÉG - I. CÍM: A JOGKÉPESSÉG KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE

A régi Ptk-hoz képest nincs lényegi változás a jogképesség fogalmára, kezdetére, megszűnésére vonatkozó szabályokban, a törvényben változatlanul jelenik meg a fogamzás időpontjára vonatkozó megdönthető vélelem is. Az új Ptk. sem foglal állást a magzat emberként történő elismerésének kérdésében, a magzat továbbra is feltételes jogalany, a jogképesség feltétele az élveszületés.

2:1. § [A jogképesség]

(1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.

(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

2:2. § [A jogképesség kezdete]

(1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.

(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

2:3. § [A magzat gyámja]

(1) A gyámhatóság - kérelemre vagy hivatalból - gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.

(2) Gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti.

2:4. § [A jogképesség megszűnése]

A jogképesség a halállal szűnik meg.

A törvény a korábbi szabályozástól eltérően összefoglalóan rendelkezik a jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmisségéről, nem utal külön szerződés és egyoldalú jognyilatkozat semmisségére. A törvényből már kimaradt a negatív diszkrimináció leggyakoribb szempontjaira vonatkozó példálózó felsorolás, megerősítendő, hogy az emberek jogképessége minden szempontból egyenlő, a szempontokra vonatkozóan felsorolás, nem adható, arra is figyelemmel, hogy ezen szempontok köre folyamatosan bővül. A pozitív diszkrimináció továbbra sem tilalmazott, erre vonatkozóan például az Alaptörvény XV. cikkének (4), (5) bekezdése is tartalmaz rendelkezéseket.

A törvény a korábbi fogalmi pontatlanságot, következetlenséget kiküszöbölve már érvényesíti azon elvet, hogy a kiskorúnak gyámja, a nagykorúnak gondnoka van, tehát a magzat törvényes képviselője a gyámhatóság által kirendelt gyám lehet. A törvényből már kimaradt, nem kerül külön nevesítésre a gyámrendelés (korábban gondnokrendelés) tipikus esete, a születendő gyermek – szülő (törvényes képviselő) közti érdekellentét. A Ptké. 7.§ (2) bekezdéséből viszont átemelésre került a gyám rendelését indítványozni jogosult személyek köre.

Nincs változás atekintetben, hogy a jogképesség megszűnéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények a halál tényével függnek össze. A halál ténye halotti anyakönyvi kivonattal, a bíróság halál tényét megállapító vagy holtnak nyilvánító határozatával bizonyítható. A haláleset anyakönyvezésére vonatkozó szabályok továbbra is az anyakönyvi jogszabályokban szerepelnek és nem a Ptk.-ba kerülnek. A Ptk. továbbra sem szabályozza részleteiben a halál tényének bírósági megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, ezek is az anyakönyvi jogszabályban maradnak, figyelemmel arra, hogy az eljárás célja kizárólag a haláleset anyakönyvezésének lehetővé tétele.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések