Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (nem elérhető funkció)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Második Könyv: Az ember mint jogalany (jogképesség és cselekvőképesség) / Rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére

X. CÍM: RENDELKEZÉS A CSELEKVŐKÉPESSÉG JÖVŐBELI KORLÁTOZÁSA ESETÉRE

Megjelenik a Ptk.-ban – az említett kihirdetett, Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvényből már ismert, de a hatályos szabályozáshoz képest a polgári jogban ebben a formában új jogintézményként – az előzetes jognyilatkozat lehetősége.

Az előzetes jognyilatkozat intézményének bevezetése összhangban áll az ET Miniszterek Bizottságának (2009) 11. Ajánlásával, amely az előzetes jognyilatkozat bevezetését szorgalmazza a tagállamokban a cselekvőképes felnőttek önrendelkezési jogának gyakorlása elősegítése érdekében későbbi esetleges cselekvőképtelenné válásuk esetére mind vagyoni, mind személyi, egészségi, szociális ügyeiket érintően.

2:39. § [Az előzetes jognyilatkozat]

(1) Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet.

(2) A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban

a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;

b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és

c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.

(3) Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzésének elmaradása az előzetes jognyilatkozat érvényességét nem érinti.

(4) Az előzetes jognyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezéseket a jognyilatkozat módosítására és visszavonására megfelelően alkalmazni kell. A visszavont előzetes jognyilatkozatot a nyilvántartásból törölni kell.

2:40. § [Az előzetes jognyilatkozat hatályossá válása]

(1) A bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását, kivéve, ha

a) az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel kifejezetten ellentétes; vagy

b) a nagykorú személy által gondnokként megnevezett személy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítését nem vállalja, vagy vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn.

(2) Ha az előzetes jognyilatkozat több rendelkezése közül valamelyik nem alkalmazható, ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti.

(3) A gyámhatóság a gondnok kirendelése és tevékenységének meghatározása során az előzetes jognyilatkozatban foglaltak figyelembevételével jár el.

2:41. § [Az előzetes jognyilatkozat felülvizsgálata]

Ha a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozását követően úgy változtak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne, a bíróságtól a rendelkezés alkalmazásának mellőzését a gondnokolt, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

Az előzetes jognyilatkozat szabályai szerint bármely cselekvőképes személy rendelkezhet arról, hogy cselekvőképességének esetleges korlátozása esetén ki legyen a gondnoka, illetve meghatározhatja, hogy gondnoka személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el. A hatályos jogban az előzetes jognyilatkozat előzményeként említhető, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény is lehetővé teszi, hogy a gondnokrendelésnél a gondnok személye tekintetében a gondnokolt kívánsága érvényesüljön. A hatályos Ptk. 19/A. § (1) bekezdése szerint gondnokként elsősorban a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotban közokiratban vagy a gondnoksági eljárás során szóban megnevezett személyt kell kirendelni. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) pedig egy hasonló elnevezésű jogintézményben biztosítja annak lehetőségét, hogy a cselekvőképes beteg bizonyos ellátásokat visszautasítson.

A Ptk. által bevezetendő jogintézmény több szempontból más, mint az Eütv. 22. §-ában szabályozott ellátás visszautasítására vonatkozó speciális egészségügyi nyilatkozat. Az Eütv. 22. §-a nagykorú cselekvőképes személyek számára biztosítja önálló nyilatkozatban az ellátás visszautasításának jogát. A nyilatkozatot tevő beteg – későbbi esetleges cselekvőképtelensége esetére – közokiratban egyes életmentő, életfenntartó vagy egyéb beavatkozásokat, illetve vizsgálatokat általános jelleggel megtilthat, valamint megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki cselekvőképtelensége esetén az ellátás visszautasításának jogát helyette gyakorolja. A nyilatkozat érvényességéhez közokirati forma, illetve az alaki kötöttségen túl az is szükséges, hogy pszichiáter szakorvos – egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményében igazolja, hogy a beteg nyilatkozatát teljes belátási képességgel, döntése lehetséges következményeinek tudatában tette meg. A nyilatkozat a Ptk. szerinti előzetes jognyilatkozattal szemben csak két évig érvényes, legkésőbb két éven belül meg kell újítani.

Különösen időskori mentális változások esetére válhat a jövőben elterjedtté, hogy valaki még betegsége kezdeti stádiumában, teljesen cselekvőképes állapotban rendelkezik arról, hogy ha cselekvőképessége korlátozása válik szükségessé, kit nevezzenek részére gondnokul, illetve mi legyen a vagyonával.

A Ptk. meghatározza az előzetes jognyilatkozat érvényességi és hatályossági feltételeit iránymutatást ad a nyilatkozat tartalmára. Érvényesen a nyilatkozat közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen tehető. A nyilatkozatot be kell jegyezni – külön törvényben szabályozottak szerint – az előzetes jognyilatkozatok országos nyilvántartásába, de a bejegyzés nem konstitutív hatályú, a Ptk. a nyilvántartásba vételt nem írja elő érvényességi feltételként. A formai előírások betartása mellett az előzetes jognyilatkozat érvényességének nem feltétele semmilyen tartalmi elem megléte, életbelépéséhez azonban szükséges, hogy a bíróság rendelkezzen a cselekvőképesség korlátozásáról. Az előzetes jognyilatkozat a végrendelethez hasonlóan bármikor visszavonható, illetve módosítható, de a visszavonó, illetve módosító jognyilatkozatok érvényességéhez az szükséges, hogy ugyanolyan feltételek közt kerüljön rá sor, mint a jognyilatkozat tételére.

Ennek megfelelően közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen lehet megtenni a módosító jognyilatkozatot, valamint a nyilvántartásban is jelezni kell a nyilatkozat megváltozását.

Az előzetes jognyilatkozat életbelépéséről a bíróság rendelkezik a cselekvőképességet korlátozó határozatában. A gondnokság alá helyezésre irányuló eljárás során a bíróságnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása alapján tájékozódnia kell arról, hogy az érintett személy tett-e előzetes jognyilatkozatot. Ha az előzetes jognyilatkozatban foglaltak a nyilatkozattevő érdekeivel kifejezetten nem ellentétesek, és a nyilatkozatban megjelölt személy alkalmas és vállalja a gondnokság ellátását, a bíróság az előzetes jognyilatkozatot hatályba kell hogy léptesse, tehát elrendelje az alkalmazását. A hatályba léptetett előzetes jognyilatkozat alapján a gyámhatóság azt a személyt kell gondnokul rendelje, akit a nyilatkozattevő megjelölt§. A gyámhatóságot a gondnok tevékenységének meghatározása, a gondnokot pedig eljárása során szintén kötik az előzetes jognyilatkozatban foglaltak (2:39. § (1) bekezdés c) pont).

Fontos szabály, hogy a körülmények lényeges megváltozása esetén, az előzetes nyilatkozat hatályosulását követően is mód van az abban foglaltak felülvizsgálatára. A törvény alapján az előzetes jognyilatkozatban foglalt egyes rendelkezések alkalmazásának mellőzését kérheti a bíróságtól a gondnokolt, a gondnok, a gyámhatóság vagy az ügyész. A bíróság abban az esetben kell helyt adjon a kérelemnek, ha az előzetes jognyilatkozatot tevő személy körülményei a cselekvőképességének korlátozása óta olyan mértékben megváltoztak, hogy a nyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekeivel ellentétes lenne. Ilyen eset lehet például, ha a gondnokolt az előzetes jognyilatkozatában arról rendelkezett, hogy saját lakásában gondoskodjanak róla élete végéig, ugyanakkor ezt megromlott egészségi állapota nem teszi lehetővé.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések