7:87. § [Az öröklés megnyílása]
(1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.
Az öröklés megnyílásának szabályozása teljesen azonos az új Ptk.-ban és a jelenleg hatályos Ptk-ban.
Az öröklés megnyílása a hagyatéknak az örökösre átszállását jelenti. Polgári jogunk az "ipso iure" öröklés elvét követi, amely azt jelenti, hogy az örökös az örökséget a törvény erejénél fogva, minden külön jogcselekmény nélkül szerzi meg az örökhagyó halálától kezdve. Nincs szükség elfogadó nyilatkozatra, vagy más jogcselekményre.
Az örökös a hagyaték megnyíltával tulajdonosává válik a hagyatékban lévő dolgoknak. A hagyatéki eljárás feladata pedig kizárólag az, hogy közhitelűen tanúsítsa az öröklés beálltát, hitelesítse a létrejött megállapodásokat és megtegye a jogszerzés minden irányú keresztülviteléhez szükséges lépéseket.
7:88. § [Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása]
Ha a vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillető haszonélvezeti jog terheli, a vagyontárgyat a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.
A tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának korlátját jelenti, ha a hagyatékba tartozó valamely vagyontárgyon az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg. A túlélő házastárs ugyanis a haszonélvezeti jogánál fogva birtokolhatja, használhatja a hagyatékot, vagy annak egy részét. Erre tekintettel mondja ki az új Ptk.-nak a 7:88. §-a, hogy ha a hagyatéki tárgyakat az özvegyet megillető haszonélvezeti jog terheli, azt a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni. E szabály alkalmazandó végintézkedés, törvényes öröklés, továbbá dologi hagyomány esetén is.
7:89. § [Az örökség visszautasítása]
(1) Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
(3) Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.
(4) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.
Polgári jogunkban a hagyatéknak az örökösre való átszállása a törvénynél fogva (ipso iure) következik be – minden külön elfogadó nyilatkozat, vagy más jogcselekmény nélkül –, így lehetséges, hogy valaki az akarata ellenére válik örökössé. E helyzetnek a kiküszöbölésére ad lehetőséget az örökség visszautasítása, amelyre csak az örökhagyó halálát követően, vagyis az öröklés megnyílta után van lehetőség addig, amíg az örökös a visszautasítás jogáról akár kifejezetten, akár hallgatólagosan le nem mondott. Azonban az örökség visszautasítása egyéb határidőhöz nincs kötve. Az örökség visszautasítása nem címzett, egyoldalú jognyilatkozat, amely azt jelenti, hogy akár hatóság előtt, (így közjegyző előtt is), vagy a másik örököstárs felé is meg lehet tenni. Az örökség visszautasítása nincs kötelező alakisághoz, formához kötve, így nem csak írásban, de akár szóban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet. Az örökség visszautasítása csak az egész örökségre vagy egész örökrészre tehető, kivéve a törvényi engedélyt, melyet a 7:89. § (2), illetőleg (3) bekezdése tartalmaz. Az örökség visszautasítása továbbá sem feltételhez, sem időhöz nem köthető, illetőleg a megszorítással tett visszautasítás érvénytelen. Az örökség visszautasításának egyértelműnek és vitathatatlannak kell lennie.
BH 1977/229. [?]
BH 1977/229. [?]
BH 1978/248. [?]
BH 1982/94. I. [?]
A visszautasítás jogkövetkezménye, hogy a visszautasító örökös az örökségből kiesik, ugyanakkor a kiesés nem terjed ki a visszautasító örökös ágára. Ha a visszautasítón kívül nincs más örökös, akkor az állam örököl, mint szükségképpeni törvényes örökös. Azonban az államot a visszautasítás joga nem illeti meg [7:74.§ (2) bekezdés.].
A visszautasítás nem történhet más javára, az öröklés megnyílása után az örökös csak - önállóan, esetleg az osztályos egyezség keretében kötött - ajándékozási szerződéssel ruházhatja másra át a hagyatékból szerzett vagyontárgyat.
BDT 2008/1869. [?]
A hagyaték visszautasítása általában csak az egész hagyatékra vonatkozik. Ezen általános szabály alól az új Ptk. két esetben enged kivételt. Az egyik eset a régi Ptk.-ban megfogalmazottakhoz hasonlóan annak az örökösnek engedi meg a hagyaték visszautasítását, aki nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ilyen esetben visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány, munkaeszközök öröklését. A visszautasítás joga a törvényben írt személyi feltételnek megfelelő örököst illeti meg, és az ott megjelölt vagyontárgyak egészére nézve. (Kecskés László - Kőrös András - Makai Katalin - Orosz Árpád - Osztovits András - Petrik Ferenc: Polgári Jog - Bevezető és záró rendelkezések; Az ember mint jogalany; Öröklési jog.; szerkesztette dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata I/VI. kötet 261. oldal.)
Az új Ptk. az örökség visszautasítása körében a régi Ptk. rendelkezéseitől eltérően további lehetőséget ad a különböző jogcímeken járó örökségek külön-külön történő visszautasítására: ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen szerzett rész önálló visszautasítására is jogosult. E szabályozásra már a gyakorlatban is felmerült igény, hogy „az örökös az egyik jogcímen megillető örökséget el kívánja fogadni, míg a másik jogcímen neki járó örökséget ugyanakkor vissza akarja utasítani.„ (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal; szerkesztő: Vékás Lajos; szerkesztő munkatársa: Gárdos Péter; Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest, 2013.; 1028. o.)
Az örökség visszautasítása érvénytelen, ha feltételhez vagy időhöz kötött (BH 1978/248.). E vonatkozásban kioktatási kötelezettsége van a közjegyzőnek (BH 1990/305.). Érvénytelen a megszorítással vagy más személy javára tett visszautasítás (BDT 2008/1869.), továbbá a törvényben meg nem engedett részleges visszautasítás is. Az öröklés megnyílta előtt tett visszautasítás is érvénytelen, amely egyben meg is különbözteti a visszautasítást a lemondástól, illetőleg annak egyoldalú jellege (BH 1977/229.). Érvénytelen továbbá a visszautasítás, ha az örökös az örökséget már elfogadta, vagy ha a visszautasítás jogáról az öröklés megnyílta után akár kifejezetten, akár hallgatólagosan lemondott.
7:90. § [Lemondás a visszautasítás jogáról]
(1) Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által – bármely érdekelt kérelmére – kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.
A visszautasítás jogáról való lemondás joghatása az, hogy az örökös az örökséget többé nem utasíthatja vissza. A lemondás lehet kifejezett vagy hallgatólagos.
Az új Ptk. a visszautasítás jogáról való kifejezett lemondást, mint ahogy ezt a régi Ptk. megtette, külön nem definiálja. Tehát a Ptk. 675. § (2) bekezdése az új Ptk. rendelkezéséből kimaradt. (Nem rendelkezik arról az új Ptk., miszerint a visszautasítás jogáról való lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.)
A Legfelsőbb Bíróság PK 261. számú állásfoglalása is rögzíti, hogy [?] az örökséget visszautasító nyilatkozat nem vonható vissza.
Ennek az a magyarázata, hogy az örökség visszautasításának a jogkövetkezménye az, hogy az illető örökös az öröklésből kiesik és a reá jutó örökségre nyomban, a többi örökös válik jogosulttá. Az így beálló öröklésnek, illetőleg az azt előidéző visszautasításnak a hatályát utóbb már csak megszüntetni lehet, ami az érdekeltek közös megegyezésével akadálytalanul megtörténhet akár per nélkül is. Természetesen az érdekelt az örökséget visszautasító nyilatkozatát megtámadhatja az általános ügyleti megtámadási alapokon.
Ajánlott irodalom: Kecskés László - Kőrös András - Makai Katalin - Orosz Árpád - Osztovits András - Petrik Ferenc: Polgári Jog - Bevezető és záró rendelkezések; Az ember mint jogalany; Öröklési jog.; szerkesztette dr. Wellmann György, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. Az új Ptk. magyarázata I/VI. kötet 259-261. oldal.
7:91. § [A hagyomány és a meghagyás megszerzése]
Az örökség megszerzésére vonatkozó szabályokat a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell.
A hagyomány és meghagyás megszerzésének szabályozása teljesen azonos a két törvénykönyvben.
 |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések