7:53. § [Halál esetére szóló ajándékozás]
(1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.
(2) Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne.
A 7:53. §-nak a törvényszövegbeli megfogalmazása – és így a tartalma – megegyezik a régi Ptk. 659. §-ában írtakkal. A halál esetére szóló ajándékozás a végintézkedés önállósult, harmadik formája, amely az eddig is ismert elemeiben különbözik a végrendelettől, illetve az öröklési szerződéstől. Alkalmazandók az öröklési szerződésnek a 7:49. §-ban foglalt érvényességi követelményei; tekintettel arra, hogy kétoldalú jogügylet, irányadók rá az ajándék visszakövetelésének a 6:237. §-ban írt rendelkezései (értelemszerűen azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az örökhagyó, mivel még nem nyújtotta az ajándékot, a kötelezettségtől, azaz az ajándék nyújtásától kíván szabadulni), valamint a végintézkedési jellegénél fogva kell rá megfelelően alkalmazni a végrendelet megtámadására vonatkozóan a 7:37. § rendelkezéseit.
7:54. § [Rendelkezés várt örökségről]
(1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában.
(2) A szerződést írásba kell foglalni.
A 7:54. § szabályai tartalmukban megfelelnek a régi Ptk. 660. §-ában írtaknak. Az (1) bekezdés megfogalmazásában mégis mellőzi azt a rendelkezést, mely szerint ilyen szerződést az örökhagyó leszármazóin kívül más személyek nem köthetnek. Minden valószínűség szerint ezt a nyomatékosítóan kizáró megfogalmazást a jogalkotó feleslegesnek tartotta. Eltérő továbbá a (2) bekezdés megfogalmazása a régi Ptk. ugyanilyen jellegű szövegétől, viszont a közös tartalomból kiderül, hogy a szerződés érvényes létrejöttének feltétele annak írásba foglalása.
Ezen utóbbihoz kapcsolódóan a jogszabály egyszerű írásbeli alakot követel meg. A 7:54. § (1) bekezdéséből következik (hasonlóan a régi Ptk. 660. § (1) bekezdéséhez), hogy az örökhagyó leszármazói a várt örökségről mind az örökhagyó életében, mind pedig annak halála után rendelkezhetnek. A 7:54. § az előbbit szabályozza, tehát az kétoldalú, élők közötti jogügyletnek tekintendő. Ezért értelemszerűen a megtámadására a Polgári Törvénykönyvnek a szerződések megtámadására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
Elhatárolása az osztályos egyezségtől: amellett, hogy ezt is az örökösök kötik egymással, méghozzá az örökségük tárgyában, az örökhagyó halálát követően, az öröklés megnyílta után kerülhet csak erre sor a hagyatéki eljárásban, amely 7:54. §-ban szabályozott szerződéssel szemben nem minősül élők közötti jogügyletnek.
Felhasznált irodalom:
A Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) magyarázata
Bacsó–Pallósi–Sőth–Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1984)
Az öröklés joga
7:3.§
(1) Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.
(2)Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
Az új Ptk. változatlanul fenntartja azt a jogelvet, hogy az öröklés rendjét elsősorban az örökhagyó végintézkedése határozza meg, s ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogy a szabályozás sorrendjét megfordítja: a végintézkedésen alapuló öröklés szabályai (Második Rész) megelőzik a törvényen alapuló öröklés szabályait (Harmadik Rész).
Az örökhagyót a törvényes öröklés szabályai nem kötik, azoktól eltérhet, a végintézkedés primátusa mellett azok szubszidiárius rendelkezések, e normák azonban kötelező jellegüket más személyekkel szemben megtartják.
A törvényes örökösök köre
Törvényes örökös csak a Ptk.-ban taxatíve felsorolt személyi körből kerülhet ki. E személyi kört az egyenesági rokonok (egyik a másiktól származik), részben az oldalági rokonok (nem egyenesági rokonok, de legalább egy közös felmenőjük van, vö. 4: 96.§, 97.§) és az örökhagyó túlélő házastársa képezi.
 |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések