Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hetedik könyv: Öröklési jog / VI. cím: Öröklési szerződés

Második rész: Végintézkedésen alapuló öröklés

VI. cím: Öröklési szerződés

7:48. § [Öröklési szerződés]

(1) Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

(2) Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.

7:49. § [Az öröklési szerződés érvényességi követelményei]

(1) Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A régi Ptk. az LVI. Fejezetben „Öröklési szerződés” címszó alatt szabályozza magát az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást, valamint a rendelkezést várt örökségről. Ebből kitűnően a jogalkotó mindhárom végintézkedési formát egy jogintézménynek tekintette, és „öröklési szerződés” összefoglaló elnevezés alatt szabályozta. Az új Polgári Törvénykönyv ezzel a szisztémával szakít, amikor is az öröklési szerződés szabályai a VI. Cím, míg a halál esetére szóló ajándékozás, a rendelkezés várt örökségről normaszövege a VII. Cím alá került. A szerkesztési elvből nem derül ki, hogy mindez tudatos elhatárolást jelent-e, vagy csupán egy tagoltabb szerkesztési elvet követtek, hiszen a halál esetére szóló ajándékozás és a rendelkezés várt örökségről közös cím alá utalása nem változott.

6.1. Az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája, tartalmi elemeit a 7:48. § tartalmazza. Ennek az (1) bekezdése a régi Ptk. 655. § (1) bekezdésének felel meg, azonban attól mégis eltérő, részletesebb megfogalmazású: a szolgáltatások köre kibővült a gondozás, valamint a harmadik személy javára nyújtandó tartás, életjáradék, illetőleg gondozás lehetőségével. A 7:48. § (2) bekezdése új, a régi Ptk. ilyen jellegű norma szintű szabályozás nincs; a hagyatéki eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz a hagyaték megszerzésével kapcsolatos korlátozás tekintetében ingatlanhagyaték esetén. A 7:48. § (3) bekezdésének szabálya megegyezik a régi Ptk. 655. § (2) bekezdésében foglaltakkal.

Megjegyzés

A régi Ptk. 655. § (1) bekezdésének szövegéből adódik – figyelemmel az 586. § (1) bekezdésében írtakra –, hogy öröklési szerződést (tartási szerződést) tartás vagy életjáradék fejében lehetett csak kötni. Puszta gondozás, gondviselés ellenében öröklési szerződés nem volt köthető. Az irányadó ítélkezési gyakorlat ezt az elvet tükrözi azzal, hogy az utóbbi években érvényesnek fogadta el az öröklési szerződést akkor is, ha a személyes gondoskodás eleme jelentősebb volt, mint az eltartó saját vagyonából történő tartás.

BDT2005.1161. I. Halál esetére szóló gondozási szerződés érvényesen nem köthető, ezért ha a szerződéses örökös arra vállal kötelezettséget, hogy kizárólag az örökhagyó vagyonából tartja el az örökhagyót, az öröklési szerződés nem felel meg a Ptk. 655.§ (1) bekezdése szerinti kógens szabálynak, ennélfogva érvénytelen.

BDT2008.1724. Érvényes az az öröklési szerződés, amelyben a gondozási, ápolási elemek dominálnak ugyan, de nem hiányzik teljesen a tartás anyagi fedezetének biztosítása. Ilyennek tekinthető az, ha az eltartó az örökhagyó lakhatását saját lakásában, pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül biztosítja.

BDT2011.2508. I. Puszta gondozásra, gondviselésre érvényesen öröklési szerződés nem köthető. Amennyiben megállapítható, hogy az örökhagyó a vállalt gondozási kötelezettségétől függetlenül a gondozásra kötelezett javára szóló végintézkedést kíván tenni, ezáltal az érvénytelen öröklési szerződésbe foglalt nyilatkozata érvényes végrendeleti rendelkezésnek minősül.

Az idézett törvényi rendelkezéssel és ítélkezési gyakorlattal ellentétben az új Polgári Törvénykönyv 7:48. §-ának alkalmazása során a jövőben már abból kell kiindulni, hogy az öröklési szerződés amiatt nem lehet érvénytelen, hogy az gondozásra (is) irányul. Ez következik a 6:491. § (1) bekezdésének szövegéből is.

Az öröklési szerződés érvényességi követelményei körében a 7:49. §-nak az (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezései tartalmukban a régi Ptk. 656. §-ának felelnek meg. Mindkettő továbbra is fenntartja azt a szabályt, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek [?] kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Eltérés a (2) bekezdésben az, hogy innen hiányzik az öröklési szerződés érvényességének hatósági jóváhagyáshoz kötöttsége mint törvényi előírás.

Az öröklési szerződés egyfelől a végintézkedés egyik formája – amennyiben az örökhagyó teljes vagyonáról vagy egyes tárgyairól tartás, életjáradék vagy gondozás ellenében halála esetére rendelkezik –, másfelől azonban élők – az örökhagyó és a tartásra, életjáradék fizetésére vagy gondozásra kötelezett személy – közötti jogügylet, amely természeténél fogva szerződés módjára viselkedik. E kettősségéből fakad, hogy végrendelet módjára a 7:44. §-ban írt szabályoknak megfelelően visszavonható, amellyel így hatálytalanná válik; ugyanakkor a 7:37. § megfelelő alkalmazásával megtámadható, amely sikeressége esetén az érvénytelenségét eredményezi. Ezek a rendelkezések egyébként a régi Ptk.-beli szabályokkal megegyeznek, mégis azzal az eltéréssel, hogy a 7:37. § (4) bekezdése értelmében – a régi Ptk. 654. §-ával szemben – a megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított 5 év alatt elévül. Új rendelkezés továbbá a 7:37. § (5) bekezdése, amely a megtámadás jogát megszünteti a törvényben írt meghatározott feltételek bekövetkezése esetében.

6.2. A 7:50. §-nak az örökség biztosítása keretében az (1) bekezdésben írt szabályai tartalmukban megegyeznek a régi Ptk. 657. §-ának rendelkezéseivel. A régi Ptk. rendelkezési tilalmat ír elő az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyak tekintetében az örökhagyó terhére, míg az új Polgári Törvénykönyv az öröklési szerződéssel ellentétes elidegenítő vagy megterhelő rendelkezést – a következmény szempontjából minősítve – semmissé teszi. Mindkét rendelkezés azonban fenntartja a harmadik jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogának érinthetetlenségét. Eltérés azonban az, hogy a 7:5. § (1) bekezdése fő szabályként megengedi a felek eltérő megállapodását, és csak ennek hiányában ír elő kötelező rendelkezéseket az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző magatartás ellenében. További rendelkezése a 7:50. § (2) bekezdésének, hogy – ugyancsak a felek eltérő megállapodásának hiányában – az örökhagyóval szerződő fél számára egyoldalú nyilatkozattal lehetővé teszi az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy vagy vagyontárgyak tekintetében, amennyiben ingatlanról van szó, az erre vonatkozó elidegenítési és terheli tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését.

6.3. A házastársak közös okiratba foglalt öröklési szerződésének jogintézménye a régi Ptk.-ból a normaszöveg szintjén teljesen hiányzik. Ezt a lehetőséget a Ptké. 73. §-a tartalmazza. A 7:51. §-val ez megváltozott, és az új Polgári Törvénykönyv szövegébe – teljességgel indokoltan – bekerült.

6.4. A 7:52. §-a – az öröklési szerződés módosításáról és megszüntetéséről – tartalmában megegyezik a régi Ptk. 658. §-ában írt rendelkezésekkel, bár a megfogalmazása részben eltérő. Ezek a szabályok egyébként megfelelnek a 6:495. §-ban és a 6:497. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések