Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hetedik könyv: Öröklési jog / V. cím: A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága

Második rész: Végintézkedésen alapuló öröklés

V. cím: A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága

7:37 – 7:47.§

A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága közötti különbség az, hogy az előbbi esetén a végrendelet vagy annak valamely intézkedése nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy annak tilalmába ütközik és ezért kezdettől fogva fogyatékos, míg utóbbi esetén a végrendelet létrejött érvényesen, csak utóbb, valamely időközben bekövetkezett változás folytán veszíti el érvényét, részben vagy egészben.

5.1. A végrendelet érvénytelensége

A végrendelet érvénytelensége speciális, eltér a polgári jogügyletek általános érvénytelenségétől, amelynek két fő csoportja a semmisség és a megtámadhatóság.

Végrendelet esetén nem lehet szó semmisségről, tekintve, hogy ennek fogalmi elemei nem alkalmazhatóak ( semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat; megállapításához nincs szükség külön eljárásra).

A végrendelet érvénytelenségének okai a következők lehetnek:

5.1.1 A végrendelet megtámadása

7:37 § [A végrendelet megtámadása]

(1) A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát.

(2) Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

(3) A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani.

(4) A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül.

(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.

A régi és az új szabályzás elve azonos: megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy hatálytalanság megállapítás esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel rá rótt tehertől, kötelezettségtől szabadulna.

A megtámadás az érvénytelenség vagy hatálytalanság megállapítására irányuló igény, amely egyrészt önálló kereset formájában, másrészt kifogásként érvényesíthető.

Új rendelkezés, hogy a végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát csak kifejezett megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani, amelyben meg kell jelölni az érvénytelenség vagy hatálytalanság okát. A végrendelet érvénytelenségét a megtámadásban érvényesített okból és csak a megtámadó személy javára (relatív -inter partes- hatály) lehet megállapítani. Ez tulajdonképpen az eddig kialakult bírói gyakorlat törvényi szintre emelése.

Hivatalból nincs helye az érvénytelenség megállapításának.

A korábbitól eltérő szabályzás érvényesül a megtámadás határidejére: eddig a jogosult bármikor érvényesíthette az igényét, míg az új szabályzás szerint erre az öröklés megnyílásától számított öt év alatt nyílik lehetősége. Ez az igény kötelmi jellegű, csak elévülési időn belül érvényesíthető.

5.1.2 Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége

7:38. § [Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége]

(1) A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni.

Az új normaszöveg kiegészíti a korábbit, s az érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltétel kikötése mint érvénytelenségi okok mellé beemeli a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző feltételt is.

Változatlan, hogy a jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, míg a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni.

Nincs azonban jogszabályi akadálya annak, hogy az örökhagyó a hagyatékából való részesítést valamely feltételhez kösse.

Így például a méhmagzat örökössé nevezése esetén az élve születés felfüggesztő feltétel, míg meghagyás esetén a kötelezett nem teljesítése bontó feltétel.

Azt, hogy a feltétel mikor minősül jóerkölcsbe ütközőnek, érthetetlennek, lehetetlennek vagy ellentmondónak, a szavak általános jelentése szerint kell megítélni.

Az örökhagyó részéről kikötött ilyen feltételek nem teszik az egész végrendeletet érvénytelenné, csak akkor, ha az állapítható meg, hogy e feltételek nélkül az örökhagyó a rendelkezést nem is tette volna meg.

5.1.3 Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége

7:39. § [Gondnokság alatt álló személy végrendeletének érvényessége]

A gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt.

Korábban a szabályzás kifejezetten a cselekvőképességet kizáró gondnokság esetére állította fel azt a szabályt, hogy az ilyen személy végrendelete akkor érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már nem állt fönn.

Az új szabály általában véve a gondnokság alatt álló személyek vonatkozásban fogalmazza meg ugyanezt a feltételt.

5.1.4 Az örökhagyó akarati hibája

7:40. § [Az örökhagyó akarati hibája]

(1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha

a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;

b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;

c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;

feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.

(2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

A végrendeleti akarat teljes hiányát jelenti, amikor az örökhagyó egyáltalán nem akart ilyen tartalmú nyilatkozatot tenni.

A végrendeleti akarat hibája körébe tartozik az, amikor

Az érvénytelen rendelkezés érvényessé lesz, ha azt utóbb az örökhagyó a végrendeletre megszabott formában jóváhagyja.

Erre a törvény határidőt nem, de formai követelményt előír: kiköti, hogy a végrendeletre (annak bármely formájára) meghatározott követelmények betartásával kell az örökhagyónak a jóváhagyást megtennie.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések