Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Hetedik könyv: Öröklési jog / II. cím: Kiesés az öröklésből

II. Cím: Kiesés az öröklésből

2.1 Kiesés az öröklésből

7:4. § [Kiesés az öröklésből]

(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.

(2) Kiesik az öröklésből az is,

a) aki az öröklésre érdemtelen;

b) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;

c) aki lemondott az öröklésről;

d) aki az örökséget visszautasította.

7:5. § [Kiesés a haszonélvezeti jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és a meghagyásból]

Az öröklésből való kiesésre vonatkozó szabályokat a haszonélvezeti jog öröklésére, a kötelesrészre, a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos és a meghagyás kedvezményezettjének kiesése – ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt – a hagyománnyal vagy meghagyással terhelt személy mentesülését jelenti.

2.1. Az öröklés további feltétele az, hogy az örökös az öröklésből ne essen ki. A kiesésnek azt az esetét, amikor az örökös az örökhagyót nem éli túl, a 7:4. § (1) bekezdése a többi kiesési ok közül kiemelve kezeli – szemben a régi Ptk. 600. § a) pontjával. Ezt a kiemelt elhelyezést a 7:4. § (1) bekezdés második mondata mint újdonság indokolja, ami a közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek öröklésből történő kiesését nevesíti

Megjegyzés

Ezzel az új Polgári Törvénykönyv norma szinten kiküszöbölte a korábbi jogi szabályozásnak azt a hiányát, amely a közös balesetben elhunytak közötti öröklésre vonatkozóan nem adott választ.

A 7:4. § (2) bekezdésének rendelkezései az a)-d) pontokban írt okokat illetően megegyeznek a régi Ptk. 600. § c)-f) pontjaiban felsoroltakkal.

Hiányoznak viszont a régi Ptk. 600. § b) pontjának és a 601. §-nak a rendelkezései. Ugyanakkor a házastárs kiesésére irányadó szabályok a törvényes öröklésre vonatkozó részben a 7:62. § előírásai között találhatók; míg a házastárs, illetve az élettárs javára tett végrendelet hatálytalanságáról a 7:46. § rendelkezik.

A 7:5. §-nak a haszonélvezeti jogból, a kötelesrészből, továbbá a hagyományból és meghagyásból történő kiesésre vonatkozó összefoglaló rendelkezése a régi Ptk. 606. §-ának felel meg, azzal a lényeges különbséggel, hogy a kiesés címzettjeit (házastárs, bejegyzett élettárs) nem tartalmazza.

Összefoglalóan elmondható, hogy az öröklésből kiesni továbbra is kizárólag a törvény által felsorolt okokból [?] lehet. Ezek közül egyeseket a bíróságnak változatlanul hivatalból (például 7:4. § (1) bekezdés) kell figyelembe vennie, másokat azonban csak az arra jogosult hivatkozása alapján [például 7:4. § (2) bekezdés a) pont] vehet figyelembe.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések