Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Szerződésen kívüli károkozás / 9. Kártalanítás jogszerű károkozásokért

9. Kártalanítás jogszerű károkozásokért

9. Kártalanítás

6:564. § [A kártalanítás]

Ha jogszabály a jogszerűen okozott kárért kártalanítási kötelezettséget ír elő, a kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A kártalanításra vonatkozó általános utaló szabály megalkotása és beépítése a kártérítési fejezetbe az új Ptk. újítása, melyet a régi Ptk. nem tartalmazott.

A törvény indokolása szerint: „ A rendelkezés a törvényi szabályozásban is keresztül vezeti – az egyébként dogmatikailag tisztázott - kártérítés-kártalanítás kategóriák különválasztását, és megállapítja, hogy a törvény által megengedett károkozási esetekben - ha ezt jogszabály külön rendeli – kártalanítás jár. A törvény ezen elvi tétel egyértelművé tételével komoly hiányosságot pótol, és ezzel megfelelő elméleti hátteret teremt a különböző jogszabályokban foglalt kártalanítási tényállásokhoz. ...

A jogalkalmazás a kártalanításra vonatkozó általános, közös rendelkezések hiányában is eljutott oda, hogy ha teljesülnek az adott jogszabályban előírt kártalanítás előfeltételei, a lebonyolítás – tehát a mérték és a mód - tekintetében a kártérítésre vonatkozó szabályok alkalmazása indokolt és elkerülhetetlen. A törvény ezen tétel rögzítését – annak alapelvi jelentőségére tekintettel – szükségesnek tartja. E rendelkezés fontos következményeket von maga után, ugyanis – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - megalapozza a jogszerű károkozó teljes kártalanítási kötelezettségét, következően a deliktuális kártérítési felelősség általános szabályai között rögzített teljes kártérítés elvéből.”

Az új törvényi szabályozás azonban nem teremtette meg a kártalanítás és a sérelemdíj közötti kapcsolatot, ezért a jelenlegi szabályozás alapján a nem vagyoni hátrányok reparációja a kártalanítás körében nem biztosított. Ez a szabályozás valamilyen formában feltétlen további jogalkotói intézkedést indokol.

A 6:564.§ a kártalanítás módjára és mértékére pusztán a kártérítésre vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő. A kártérítési fejezet azonban a nem vagyoni kártérítés intézményének megszűnésére figyelemmel a 6:522.§ (2) bekezdésében a kártérítést a vagyoni károk reparációjára szorítja, elhagyva a régi Ptk. nem vagyoni kár megtérítését is előíró szabályait [felugró hivatkozás: régi Ptk. 355. §-ának (1) és (4) bekezdései]. A nem vagyoni kártérítés „jogutódjaként” tovább élő sérelemdíj azonban már nem a kártérítés része, hanem attól elkülönült intézmény (2:52.§), mely kívül áll a kártérítésre vonatkozó szabályokon. A jelenlegi szabályozás mellett ezért a kártalanítás „nem tud kiterjedni” a nem vagyoni hátrányok kompenzálására, mely pedig sok esetben (például: a Be. 580.§-a szerinti kártalanítás eseteiben) a kártalanítás leghangsúlyosabb része. E sorok írásakor pusztán a reményünket fejezhetjük ki az iránt, hogy a jogalkotó az új Ptk. hatálybalépéséig valamilyen formában korrigálja e hiányosságot és megteremti a kapcsolatot a kártalanítás és a nem vagyoni hátrányok reparációjának lehetősége (kézenfekvően a sérelemdíj) között.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések