Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Szerződésen kívüli károkozás / 7. Felelősség az épületkárokért

7. Felelősség az épületkárokért

7.1. Az épület tulajdonosának felelőssége

6:560. § [Az épület tulajdonosának felelőssége]
(1) Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.
(3) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.

Az épületkároknál fennálló felelősségnél a régi Ptk. rendelkezései lényegében változatlanul megmaradtak. A felelősség az épületkárokért törvényi szabályainak elvi alapja az, hogy az épületkárok esetén a kárt okozó személye csak nehezen bizonyítható, illetőleg sok esetben meg sem állapítható. A károsult védelme indokolja, hogy a felelősséget az épülettulajdonos (kártelepítés), az akinek az érdekében az adott tárgyat kifüggesztették ( például: cégtábla, neonreklám), a lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett vagy kiöntött tárgyak által okozott kár esetén a helyiség használója, bérlője, illetve az viselje , aki azzal rendelkezik. Közös használatú helyiségből kidobott, kiöntött, kiejtett tárgyak általi károkozás esetén az épület tulajdonosa a felelős, ha a károkozót megnevezi, kezesként felel.

Ezen felelősségi alakzatokat a lényegét tekintve változtatások nélkül emeli át a Ptk. Az e körben kialakult bírói gyakorlat egységes, csupán az épületkár fogalmi körébe eső néhány speciális tényállás, illetőleg a harmadik személyekkel szemben egyes felelősségi kérdések adtak okot az iránymutató jogértelmezésre.

Megjegyzés

Jogeset: A bíróság kimondta, hogy az épületkárért való felelősség körébe tartozik az épület részének tekinthető minden olyan tárgy által okozott kár, amely az építménnyel tartósan vagy más módon egyesítésre került. Nem vonható azonban e felelősségi alakzat alá az épülettel nem egyesített díszítés a közös használatú helyiségekben például lépcsőházban, folyosón elhelyezett bármilyen tárgy hiányosságából, lehullásából keletkező kár[BDT.2002.657]

Ugyanígy nem tartozik az épület hiányosságaiból eredő kár fogalmi körébe az épület tartozékának minősülő veszélyes üzem működéséből eredő kár. Ebből eredően az épület tulajdonosának helytállási kötelezettsége nem áll fenn.[BDT.2007.1644].

A bíróság az épület fogalmi körébe vonta például a hó eltakarítás kötelezettségét is. E szerint a felelősség alapja nemcsak az építési szabályok betartásának elmulasztása, hanem a karbantartási – ezen belül hó eltakarítási, veszély megelőzési - kötelezettségnek az elmulasztása is. [BDT.2001.401]

A bíróság kirekesztette a harmadik személynek okozott épületkár fogalmi köréből azt az esetet, amikor a közös tulajdonban álló épületrész leesése következtében valamelyik tulajdonostárs külön tulajdona károsodott, és kimondta, hogy erre az esetkörre a tulajdonostársak belső jogviszonyait rendező szabályok az irányadóak.[BDT.2002.656]

Az (1) bekezdés rendelkezése az épület egyes részeinek lehullásából, az épület hiányosságaiból másra háruló kárért való felelősséget az épület tulajdonosára telepíti.

Megjegyzés

Jogeset: [FIT-H-PJ-2008-579 bírósági határozat.]

A Fővárosi Ítélőtábla határozata polgári ügyben [ Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20431/2008/5.szám.]

Ha a bérlő, egyéb használó az épület hiányosságai folytán a szerződéssel összefüggésben kárt szenved, a szerződésszegéssel okozott kárra irányadó szabályokat [6:142.§.] kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szabálya nem zárja ki, hogy a károsult az igényét az általános kártérítési felelősség szabálya [6:519.§.] alapján érvényesítse a tényleges károkozóval szemben.

Az épületen a lakóépületen kívül a rendeltetésétől függetlenül bármilyen építményt érteni kell, legyen az garázs, pince, templom, üzemi építmény, sportcsarnok, vagy akár egy sportpálya lelátója. Az épület tulajdonosa a felelősség alól az általános delictuális felelősség szabályai szerinti kimentési okok bizonyításával mentesül, így ha bizonyítja – az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg – a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.[vö:Ptk.352.§./1/ bekezdés utolsó fordulata]

A (2) bekezdés azokról az esetekről rendelkezik, amikor az épülettel alkotórészi kapcsolatban nem álló, az épületre felrögzített valamely tárgy (zászló, reklám eszköz, közvilágítási berendezés) esik le és okoz kárt. Az ilyen károkért a károsulttal szemben az felelős, akinek az érdekében a tárgyat kifüggesztették. Ezt a felelősségi szabályt a károsult védelme indokolja, miután a tényleges károkozó személye gyakran nem állapítható meg. Az új szabályozás abban tér el a régi Ptk. rendelkezéseitől, hogy az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért az épület tulajdonosának és annak, akinek az érdekében a tárgyat elhelyezték, az egyetemleges felelősségét mondja ki.

A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés az épülettulajdonos, illetőleg a tárgy kifüggesztésében érdekelt személy, mint a kártérítés fizetéséért felelős személynek a megtérítési igényére vonatkozó rendelkezést tartalmazza, amely szerint követelheti a tényleges károkozótól, hogy a károsult részére kifizetett kártérítést a részére térítse meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.2. Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntéséért okozott kárért

6:561. § [Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért]
(1) Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős.
(2) Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
(3) Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
(4) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse.

A tárgynak lakásból, helyiségből kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősség szabályozása tartalmilag azonos a régi Ptk-ban írtakkal.

A kárért, a károsulttal szemben a lakás bérlője, a helyiség használója felelős. A helyiség lehet üzlethelyiség, raktár, iroda műhely stb. A használó tehát nem a tényleges használót jelenti,, hanem a használatra jogviszony alapján feljogosított személyt. Ha a lakást bérlőtársak használják, a felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. A lakásba rövid időre befogadott vendégnek engedett használat esetén a felelősség fennmarad, ugyanakkor a lakásban jogosulatlanul tartózkodó személyért a bérlő, illetőleg a használó nem felel.

A károsultnak a kártérítési felelősség megállapításához nem a károkozó személyét, hanem azt kell bizonyítania, hogy konkrétan melyik lakásból vagy helyiségből történt a tárgy kidobása, kiejtése vagy kiöntése. A bérlő vagy használó felelőssége másodlagos, egyszerű kezesi felelősségre változik [6:416.§.] abban az esetben, ha megnevezi a károkozót.

A bérlőnek, a használónak a felelőssége vétkességtől függetlenül fennáll minden olyan személy károkozásáért is, aki jogszerűen tartózkodik a lakásban vagy helyiségben (családtag, vendég, ügyfél, vevő stb.) A bérlő, a használó a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a lakásban, illetőleg a helyiségben. (Például betörő, a lakásból kiköltözésre kötelezett személy, vagyis az, aki jogcím nélküli lakás-(helyiség) használó.)

A (3) bekezdés értelmében teljes kimentést érhet el a bérlő akkor is, ha bizonyítja, hogy a tárgyat nem a lakásból, hanem az épületnek a közös használatra szolgáló helyiségéből (lépcsőház, folyosó, padlás stb.) dobták, ejtették, illetőleg öntötték ki. Ekkor az épület tulajdonosa felelős, arra van lehetősége, hogy megnevezze a tényleges károkozót, a felelőssége ez esetben mögöttes, kezesi felelősség [6:416.§.]

A (4) bekezdés szabálya szerint a tényleges károkozóval szemben a felelőssé tett személy (bérlő, használó, épülettulajdonos) megtérítési igénnyel élhet az általa kifizetett kártérítés, azaz az őt ért kár megtérítéséért az általános kártérítési szabályok szerint.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések