Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Szerződésen kívüli károkozás / 6. A termékfelelősség /6.5. A termék hibája

6. A termékfelelősség

6.5. A termék hibája

6:554.§.[A termék hibája]

(1) A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és technika állására.

(2) A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.

(3) A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania

A termékfelelősség alapvetően két problémakör köré csoportosítható: az egyik a jogilag releváns kár, mint a termékfelelősség alapfeltétele, a másik a termékhiba fogalma.

A termék hibájáról szóló rendelkezést a jogalkotó szó szerint átvette az 1993.évi X. tv. 2.§-ában megfogalmazottak szerint, kiegészítve egy (3). bekezdéssel, a károsult bizonyítási kötelezettségével.[vö:1993.évi. X.tv.6.§.]

A termék akkor hibás:

A termék hibája még önmagában nem alapozza meg a termékfelelősséget, ehhez szükséges, hogy a hiba, illetve a hiba oka a terméknek a gyártó általi forgalomba hozatalakor már fennálljon. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.

A termékhibát számos tényező befolyásolhatja, így többek között előfordulhat tervezési hiba, minőségellenőrzési hiba, figyelmeztetési kötelezettség elmulasztása, használati útmutató hiányossága, konstrukciós és gyártási hibák. A tervezésnél olyan alternatív műszaki megoldásokat kell alkalmazni, hogy az alkalmas legyen - a gazdasági és kereskedelmi kereteken belül – arra, hogy a termék megfelelő biztonságot nyújtson. Számos problémát vet fel, hogy mi minősül rendeltetésszerű használatnak, mi a termék rendeltetése, megfelelő-e a termékkel kapcsolatos tájékoztatás stb.

Megjegyzés

A mikrohullámú sütők megjelenését követően röppent fel az a hír, hogy valaki azt gondolta, hogy a mikrohullám csak melegítésre használható, ezért a megfürdetett kedvenc állatkáját betette száradni a mikrohullámú sütőbe.

A vásárlókat egy termék kiválasztásánál az is elriaszthatja, ha a termék tele van tiltó ábrákkal, figyelmeztetésekkel.. vagy már a gyártó ismeretében nincs bizalmuk a termékhez. Ez ösztönzi a gyártókat arra, hogy minél magasabb színvonalon, a legújabb technikai megoldásokat alkalmazva, az EU elvárásainak, és a megfelelő biztonságnak eleget téve állítsák elő a termékeiket. Ez azonban a termék árában is megjelenik. Az elmúlt években – konstrukciós hiba miatt - különböző márkájú eladott gépjárművek visszahívására került sor.

A gyártó akkor is felelősséggel tartozik a termék hibájáért, ha az már csak a termék értékesítését követően vált felismerhetővé. A termékvisszahívás jelentős költségkihatásai mellett a piacon bizonytalanságot, a gyártónál presztízsveszteséget eredményezhet. Ezért van nagy jelentősége az ellenőrző vizsgálatoknak, a biztonságtechnikai auditálásnak, (FTA) hibafa analízisnek, (FMEA) a meghibásodás és hatásának analízisének, amely induktív módszer.

Megjegyzés

Legutóbb a franciák függesztették fel a MERCEDES gépjárművek eladását, amely mintegy 4500 gépjárművet érintett a Mercedes különböző osztályaiban (B, CLA, az A és S modelleket). Ebből 2700 gépkocsi már papíron értékesített gépjármű volt. A visszahívás indoka az volt, hogy a klímánál HFO nem nagyon biztonságos hűtő közeget alkalmaztak, amely egy ütközésnél közepesen tűzveszélyes lehet.

A termékfelelősség objektív felelősség, amelynél a felelősség nem a felróhatóságon, hanem a károkozás tényén alapul. Objektív felelősség esetén is a károsultnak kell bizonyítani:

Megjegyzés

Jogeset: 1-H-PJ-2008-667. bírósági határozat, FIT-H-PJ-2009-758. bírósági határozat.

6.6. Mentesülés a felelősség alól

6:555. § [Mentesülés a felelősség alól]
(1) A gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem hozta forgalomba;
b) terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta;

c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett;

d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

(2) Az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a)a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; vagy

b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

(3) A gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra hivatkozással nem mentesül a felelősség alól.

Az Európai Közösségek Irányelve három esetben ad lehetőséget eltérő szabályozás alkalmazására.

A termékfelelősség objektív alapú felelősség, de nem feltétlen felelősség. A törvény taxatíve felsorolja a kimentési okokat, ezek valamelyikének bizonyításával a gyártó mentesülhet a felelősség alól.[1993.évi X.tv.7.§.(1)-(2) bekezdése]

A d.) pontban írt mentesülési ok annak ellenére szerepel a mentesülési okok között, hogy az Irányelv e tekintetben lehetőséget biztosított eltérő szabály megállapítására, vagy akár a mellőzésére úgy, hogy a gyártónak nem kell viselnie a tudomány és a technika állásának fejlődésével járó kockázatot. Ez a mentesülési ok ténylegesen azt jelenti, hogy az e körbe eső kockázatot a fogyasztó (károsult) viseli.

A (3) bekezdés szabályai szerint egyedül a gyógyszergyártó nem mentesülhet a tudomány és a technika állására hivatkozással, ha a kár a gyógyszer előírás szerinti alkalmazása során keletkezett.[EBH.2008.1781.]

Megjegyzés

Jogeset: FIT-H-PJ-2010-874. bírósági határozat

A termék természetéhez igazodó további mentesülési okokat fogalmaz meg a (2) bekezdés, amely szerint az alapanyag vagy résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy:

6.7. A harmadik személy közrehatása

6:556. § [Harmadik személy közrehatása]
A gyártó nem mentesül a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Ez a szabály nem érinti a gyártónak a harmadik személlyel szemben érvényesíthető igényét.

A károsultat védi az a szabályozás, miszerint ha harmadik személy magatartása is közrehatott a kár bekövetkezésében, ez a gyártót a felelősség alól a károsulttal szemben nem mentesíti, tehát kizárja a kármegosztás lehetőségét a károsult irányában. [vö:. 1993.évi X. tv 8.§.(1) bekezdés]

A gyártónak természetesen lehetősége van arra, hogy a harmadik személlyel szemben követelje annak közrehatása miatt bekövetkezett kár megtérítését a Ptk. általános kártérítési szabályai szerint. Ha azonban maga a károsult hatott közre a kár bekövetkeztében, vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a károsultat terheli felelősség, ez a körülmény a gyártó felelősségét már csökkentheti vagy meg is szüntetheti. Kármegosztásnak ebben az esetben is csak a károsult felróható magatartása esetén van helye.

Megjegyzés

Az 1993.évi. X.tv.8.§.(2) bekezdését elhagyja az új szabályozás, mivel annak külön szabályozása itt szükségtelen, hiszen a felróható magatartásra a Ptk. általános kártérítésre vonatkozó szabályai az irányadók.

6.8. A felelősség korlátozása

6:557. § [A felelősség korlátozása és kizárása]
A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.

A termékfelelősségi szabályoktól eltérni sem szerződéssel sem a jogszabályban nem lehet, az ilyen jellegű korlátozás semmis. A gyártó felelősségének tehát bármi módon való korlátozására vagy kizárására nincs lehetőség. Ez a szabály nyilvánvalóan vonatkozik az egyoldalú nyilatkozatokra is.[6:2.§., 6:9.§.]

6.9. Az igényérvényesítési határidő

Megjegyzés

6:558. § [Igényérvényesítési határidő]
(1) A károsult kártérítési igényét hároméves határidő alatt érvényesítheti.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.
(3) A gyártót az e fejezetben meghatározott felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A Ptk. 5 éves általános elévülési határidejével szemben a termékfelelősségből eredő károsulti igény rövidebb, 3 éves határidő alatt érvényesíthető. Ennek indoka elsősorban az, hogy az általánosnál szigorúbb felelősséget a rövidebb elévülési idő ellensúlyozza.

A törvény a termékfelelősségi igények érvényesítésére egy szubjektív (speciális) elévülési időt, és egy objektív (jogvesztő) határidőt állapít meg. A kártérítés általános szabályai szerint a kártérítési követelés elévülése a károsodás bekövetkeztével elkezdődik, és az a körülmény, hogy a károsult nem szerzett tudomást a kár bekövetkeztéről, csak az elévülés nyugvását eredményezi. A termékfelelősségi megoldás ezt az elévülés nyugvását eredményező- a felelősségi forma sajátosságára tekintettel – valójában az elévülés megkezdődésének akadályaként fogja fel, ezért az elévülés jellegű, szubjektív három éves határidő kezdetét a tudomásszerzéshez köti. Attól az időponttól, amikor a károsult tudomást szerzett a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról, vagy a hiba okáról és a gyártó, illetve a forgalmazó vagy importőr személyéről, illetve amikor kellő gondossággal mindezekről tudomást szerezhetett volna, akkor kezdődik az elévülés.

A gyártót a termék forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli a felelősség. Ez a 10 év a károsult igényérvényesítésének objektív, jogvesztő határideje. Ez a szabályozás mindenben megfelel a termékfelelősségi uniós irányelvnek és az 1993.évi X. törvény rendelkezéseinek.

Megjegyzés

Az elévülési és jogvesztő határidők nem abszolút jellegűek, hanem a termék jellegétől függhetnek. A termék alacsonyabb élettartama esetén például rövidebb határidő is kiköthető. Vannak olyan élelmiszeripari termékek, amelyeknél a 3 éves elévülési határidő nyilvánvalóan nem alkalmazható.

6.10. Vegyes rendelkezések

6:559. § [Vegyes rendelkezések]
(1) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén sincs mód a kártérítés mértékének a teljes kárnál alacsonyabb összegben történő meghatározására.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá az olyan nukleáris balesetek által okozott károkra, amelyeket a Magyar Köztársaság által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek.

A törvény kifejezetten rögzíti, hogy még a különös méltánylást érdemélő körülmények fennállása sem szolgálhat alapul arra, hogy a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben határozza meg a bíróság. A szigorú termékfelelősségi törvény ezen rendelkezése a károsultat védi, eleve kizárja a rendkívüli méltányosság alkalmazását, függetlenül a gyártó, forgalmazó helyzetétől, teherbíró képességétől.

A termékfelelősségi szabályok nem alkalmazhatóak az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott károkra, továbbá a nukleáris balesetek által okozott károkra. (A Magyar Köztársaság által ratifikált nemzetközi egyezmények rendezik.)

Az eltérő szabályok alkalmazását az állam sajátos felelősségi helyzete indokolja.

Az atomenergiáról szóló 1996.évi CXVI. tv. – amely a nukleáris és radioaktív anyagokról is szól – az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett károkért való felelősséget részletesen szabályozza.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések